Séta az esztergomi Várhegyen

Horváth István régész-igazgatóval

Napszentületkor a Duna és a Garam összefolyásával szemben, az esztergomi Várhegyen az emlékidézésben légiók lábdobbanását is hallani véli a történelemben gondolkodó. Horváth István múzeumigazgató a kövek csöndjében az Árpádok korát idézi, a királyi és érseki székhelyről beszél a tőle megszokott pontossággal.

A stratégiai és kereskedelmi szempontból egyaránt fontos vízi, és szárazföldi útvonalak metszéspontján fekvő szentistváni várost az alig 50 méterrel a Duna fölé emelkedő Várhegy uralja. Géza fejedelem tudta, hová tegye állandó székhelyét. 973 húsvétján innét küldte követeit Ottó császárhoz, itt született a fia: Vajk, akit itt kereszteltek meg, s Géza halálának évében a németül Gran-nak nevezett Esztergomban, avatták fejedelemmé. Közismert: itt koronázták Istvánt királlyá, aki itt alapította meg az első érsekséget — 1001-ben. És itt állt az a királyi vár (Regia Civitas), amely az István által veretett első magyar pénz feliratán látható. A XII. század végéig állandó királyi székhely. Vendége volt III. Konrád német és VII. Lajos francia király, III. Béla ugyanitt fogadta a Szentföldre seregével vonuló Barbarossa Frigyest.

Több adatot, érdekességet olvasni a Várhegyről. Melyik a legrégibb épülete?

— Géza fejedelem palotája lehetett az. Ez idáig azonban nem ismerjük a maradványait. Lepold Antal a kiváló tudós kanonok szerint a fejedelmi palota a hegy északi felén: a mai bazilika északi tornya közelében, az ugyancsak korai alapítású Szent István vértanú temploma mellett állt.

Ezek szerint ez a templom a legkorábbi a Várhegyen?

— Igen, s minden bizonnyal a 973 utáni hittérítés során épült a passaui egyház védőszentje tiszteletére.

Melyik épületrészben született István király?

— 1397-ből való kánoni vizsgálat (canonica visitatio) szerint a szóban lévő templomot még Géza építtette, a jegyzőkönyv 22. pontja pedig egyenesen azt állítja, hogy első szent királyunk a templom melletti, akkor kápolnának használt helyiségben született, amelyet ugyancsak Lepold Antal Géza fejedelem palotája maradványának tartja. A templom a török háborúkban rommá vált, az alapfalait sem találtuk meg.

További jelentős épületek?

— Több volt a XI. században, de a mostani bazilika építését megelőző bontások, tereprendezések során a hegy középső harmadát néhol 6-11 méter mélységig kitermelték. Nyomok sem maradtak. Ekkor estek áldozatul az István király által alapított Szent Adalbert székesegyház addig megmaradt részei is. Ennek a székesegyháznak déli oldalán épült a XI-XII. század fordulóján kialakult káptalan kanonokjainak közösségi épülete a Várhegy északi felén volt a korai érseki palota, amelynek maradványait a jól ismert Zolnay László találta meg 1957-ben.

Mikor épült a vár?

— A már említett kánoni vizsgálat szerint ugyancsak Géza fejedelem idején kezdődött az építése, így a fejedelem palotája és Szent István vértanú temploma már erődített hegytetőn állhatott.

Esztergom a korai kővárak egyike?

— A legkorábbi magyar kőváraké. Jómagam is találtam korai kőfalakat, bár keltezésük a kísérő leletanyag (főleg kerámia) alapján meglehetősen bizonytalan.

Úgy tudom, a múlt évben különös leleteket találtak...

— A XII. századi palota északi fala mentén egy 6x7 méteres, alig bolygatott felületre bukkantunk. Ezen a XII. század vége táján „kis-román” palota épült, alatta XI. századi vastag, úgynevezett. terrazzo-padlót (mésszel kevert, apró kövecskés burkolat) leltünk, még lejjebb három rétegben egymásra helyezett gerenda-váz szerkezetet. A gerendák alsó sora római kori szinten feküdt, a gerendák betöltődéséből X-XI. századra jellemző, valamint kelta, római és őskori kerámia anyag került elő. A feltárt szerkezet beilleszkedik a X. század utolsó harmadában és a XI. század elején épített föld-fa várak (úgynevezett. ispáni várak) sorozatába. Elképzelhető: Géza fejedelem korai vára sáncvár volt, fejedelmi palotával, Szent István templommal, az ispán házával (az esztergomi vár István királytól 1270-ig királyi ispánsági központ is.) A mindenkori esztergomi érsekek a szent király korától örökös főispánok.

Az említett épületek mikor kerültek az érsekség tulajdonába?

— A Várhegy északi fele (a nagyobbik!) XIII. századi források szerint már korábban is. A hegy déli, sziklás harmadán az 1930-as években feltárták III. Béla XII. század végén épített palotájának maradványait, az 1934 óta folyó régészeti, művészet és építészettörténeti kutatások szolgáltatták eddig a legtöbb adatot a vár, a korai királyi, később érseki palota építéstörténetéhez. Csak megjegyzem: az Árpádok nagyszabású épületegyüttesének méltó folytatása később az érsekek XIV-XV. századi építkezése, különösen Vitéz János későgótikus palotája. Fontos maradványait már feltártuk.

Tóth Sándor