Tarjányi Zoltán

Tények és ábrándok

Tamási áron írja egymás mellé címünk két szavát egyik önéletrajzi művében, amikor a létezés folyamatát akarja jellemezni: az tényekből és ábrándokból áll. Leleplezően szép és közhelymentes megfogalmazása annak, amit mi, keresztények üdvtörténetnek nevezünk, annak t.i., hogy mindnyájan részei vagyunk egy folyamatnak, mely Isten kezdeményezésére megindult, majd Jézus Krisztusban kibontakozott, s az újszövetségi korszak embereinek döntései által halad a beteljesedés felé. azaz lefelé s fölfelé tekintve formálódik Isten örök terve a teremtmény, az ember elkötelezett állásfoglalásaiban.

Felelősségünket sokféle léthelyzetben éljük át (családapa, családanya, ilyen-olyan létszámú iskolai, munkahelyi, társadalmi közösségek vezetője, pap, püspök, stb.), de nem menekülhetünk tőle. Igen, minden keresztény döntésünknek a tényeken és ábrándokon kell alapulnia; a realitáson és az eszményen. Egész életünk nem más, mint e két tényező egyensúlyba hozása. Aki csak a kényszerpályákra, a korlátokra, a lehúzó környezetre figyel, az ú.n. praktikus és pragmatikus lesz: elveket és magasabbrendű szempontokat soha nem lát, mindig csak pillanatnyi érdekeit, következésképpen az ember által – olykor hatalmas és megtisztító vajúdással – megszülendő jövőt téveszti szem elől. De az ellentét is torzszülöttet eredményez: a realitásokat figyelembe nem vevő hiába kapaszkodik eszményeibe, ábrándjaiba, erőfeszítése illúziókergetésbe torkollik.

Tény és ábránd, valóság és eszmény együtt hordozza a létezés kibontakozását. Ezt ismerte fel Szent Istvánunk: az európai társadalmak környezetében élés nyomasztó követelését, és a krisztusi igazságok, kegyelmi erőforrások életet átformáló távlatát, mégpedig egyszerre. Így lett államalapító műve egyszerre Európába való társadalmi-politikai betagozódás, és egy nemzetnek lelki elemózsiával való ellátása. Hogy aki személyes példája alapján elindul az életszentség felé, az Isten Országát és saját nemzetét egyszerre legyen képes szolgálni.

Szent István napján az Új Ember is e szellemben próbál ünnepelni. Hosszas előkészítés után a pénzügyi realitások talaján állva az eszmény felé: olvasóink minőségibb szellemi-lelki szolgálata és orientálása felé lépünk. Ezen ünnepi dupla számunktól kezdve minden héten közöljük a közszolgálati televíziók műsorát, megjelölve a keresztény kultúra és a vallási programok adásait. S szeptembertől fogva minden héten nem 12, hanem 16 oldalas, színes nyomású lappal iparkodunk több és tartalmasabb lelki-szellemi táplálékot nyújtani olvasóinknak, mégpedig úgy, hogy közben árat nem emelünk.

A magunk módján így próbálunk két lábbal a földön élni, s mégis az eszményhez, a nemesebb erőfeszítéshez igazodni. Reméljük, hogy olvasóink igényeit a felsorolt változtatásokkal jobban tudjuk szolgálni, s tartalmilag is sokszínűbbé válunk. Ezért újra kérjük aktivitásukat: időben értesítsenek minket helyi programjaikról. Ahová pedig munkatársunkat nem tudjuk elküldeni, onnan a plébániai, szerzetesi és lelkiségi intézmények-közösségek küldjenek nekünk tudósításokat és fotókat. Bízzanak szerkesztőinkben, akik az ügyek fontosságára és a lap lehetőségeire egyaránt tekintettel, szakszerű gondoskodással kezelik anyagaikat. Így leszünk képesek magyar egyházunk valóságát teljesebben bemutatni, s ugyanakkor a szép és életrevaló kezdeményezéseket kovászként az egyházi köztudatba juttatni.

Így lesz az 55 éves Új Ember az 1000 esztendős magyar kereszténységnek egyszerre a tükre és irányadója. Így lesz hetilapunk a tények és ábrándok, a valóság és az eszmény betűvetése, mely az Isten akarata szerinti létezés folyamatának földi és égi, természetes és kegyelmi céljait egyaránt szolgálni akarja.

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu