Jókedvvel az úton

Gyalogos zarándokok és a miniszterelnök találkozása

A mosolygósan meggyőződéses emberek nem gondolják azt, hogy ítélkezniük kellene mások felett, hanem a példájukkal kívánnak hozzájárulni a közösség életéhez, s ezt kedvesen, boldogan teszik. Bízom abban, hogy Magyarországon egyre több olyan ember lesz, aki ha nem is konkrétan Rómába zarándokol, de vállal feladatokat, vállal küldetést és ezt mosollyal az arcán, természetesen teljesíti. Orbán Viktor miniszterelnök szavai Alcsútdobozon augusztus 13-án a plébánia kertjében hangzottak el, amikor találkozott a Budavári Nagyboldogasszony plébánia Rómából gyalogosan érkező zarándokcsoportjával. Amint már beszámoltunk róla, a Budavári Koronázó Főtemplom fiataljai – a magyar határtól szülők és idősebbek is csatlakoztak hozzájuk – a Szent Koronának Csomor Lajos által erre a célra készített másolatát gyalogosan hozták Rómából Esztergomba, ahová Nagyboldogasszony ünnepén érkeztek meg. Szent István király koronájának ezer évvel ezelőtti útját ismételték meg ezzel, ami nem elsősorban sportteljesítmény, bár a körülbelül 1150 km megtétele bizony nem kis fáradság.

Orbán Viktor: A jövő reménye ad erőt

Mint Mátéffy Balázs a Mátyás templom ministráns vezetője és a zarándokcsoport szervezője elmondta, korábbi gyalogos zarándoklataik és a mostani útjuk legfontosabb tapasztalata az útba eső települések lakóira gyakorolt hatás. E tanúságtételnek lehettek részesei augusztus 13-án az alcsútdoboziak, polgármesterük Hargitai László, plébánosuk Eöry Zsolt, az őt segítő Bense Ferenc atya a helyi református gyülekezet lelkésze Oláh László. Amikor Mátéffy Balázs a helybelieket köszöntötte, szavai a miniszterelnökhöz és feleségéhez, valamint a jelenlevő eddig legkisebb gyermekükhöz is szóltak, Orbán Viktor ugyanis Alcsútdobozra való, itt töltötte gyermekkorát. Ritkán kerül az ember olyan helyzetbe, hogy megáldhassa hazájának miniszterelnökét, a hatvanöt zarándoknak – köztük szép számmal gyerekeknek – ez megadatott, miután a jókedvű társaság együtt elimádkozta a Miatyánkot.

Mátéffy Balázs: A zarándoklat tanúságtevő erő

Az út magyarországi szakaszán egyébként átlagosan 30 km-t tettek meg naponta a Szentatya áldását is bíró korona gyalogos kísérői. Az olasz és szlovén szakaszon 60-80 km volt a napi táv, de ezt váltásban teljesítették. Élménybeszámolójukhoz és imájukhoz a miniszterelnök hozzátette a maga gyerekkori emlékét, ami talán a történészkutatók számára is újdonság lehet. Orbán Viktor ugyanis úgy hallotta gyermekkorában, hogy amikor a nagybeteg István királyt Esztergomból Székesfehérvárra vitték, itt az Alcsútdoboz melletti, azóta Mária-völgynek nevezett helyen oly nagyon elgyengült, hogy úgy érezte, nem éri már meg az út végét. Akkor, és azon a helyen ajánlotta fel országát Máriának. A miniszterelnök elmondta még, úgy látja, hogy ma nagyobb a szeretet, a békesség, nagyobb az egyetértés az országban, mint néhány évvel ezelőtt volt. Több megbecsülés övezi azokat, akik tetteikkel, imáikkal, vagy akár zarándoklatukkal járulnak hozzá az ország épüléséhez. Arra a kérdésre, hogy ő maga miért zarándokolna, így válaszolt: A zarándoklat a remény kifejeződése. Aki ilyesmire vállalkozik, arra gondol, hogy még előtte áll valami fontos dolog, aminek ő is részese lesz. Bízom abban, hogy erre az útra is a jövő vitte a Mátyás templom zarándokait. Ha én ilyesmire adnám a fejem, a jövőbe vetett remény adna erőt.

A nap lassan lejjebb hajolt, de a forróság alig enyhült azon a szép augusztusi délutánon. A plébániakertből ki-ki elindult újabb célja felé. A Bicske felé vezető úton még sokáig látszottak a lépésben haladó magyar, szentévi, Magyarok Nagyasszonya és pápai zászlók.

Kép és szöveg: – szikora–

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu