|
Nemzet és egyház Keresztény értékeink a jövőben Nemzet és egyház címmel tartottak konferenciát június 3-án, szombaton a Lakitelek Népfőiskolán a Magyar Műhely konferenciasorozat féléves programjának lezárásaként. Lezsák Sándor bevezetőjében felolvasta a zarándoklata miatt távolmaradó Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök üdvözlőlevelét. Andrásfalvy Bertalan egyetemi tanár, a rendezvény vitavezetője kiemelte: ezer évvel ezelőtt Szent István nem homokra épített, hanem az egyházra és a magyarságra, ezért nem sodorta el államunkat a történelem szele. Letűnt népek, államok, nemzetek és diktatúrák sorsa bizonyítja államalapító szent királyunk bölcsességét. — Rónay László egyetemi tanár előadásában kifejtette: az egyház és a nemzet fogalma nem ugyanaz — az egyház mint intézmény nemzetek felett áll, egységre törekszik, míg a nemzet önálló entitás. Mit jelent az egyházhoz tartozni? Sík Sándorral szólva: bekerítve lenni a Krisztushoz tartozásban. Mit jelent a nemzethez tartozni? Babitscsal szólva védekezni, mert a barbár kultúra is bekerít. Rónay szólt az egyház kiemelkedő történelmi szerepéről a magyarság, a magyar nyelv megőrzésében. — Josef Duhac, Thüringia volt tartományi miniszterelnöke, a Konrad Adenauer Alapítvány igazgatója kijelentette, mint volt NDK-beli állampolgár mélyen átérzi az átalakulás nehézségeit. — Balázsi László unitárius lelkész az 1568-as tordai országgyűlést említette példaként, ahol Európában először deklarálták az egyházak együttműködését. — Balogh László országgyűlési képviselő hozzászólásában elmondta: mind a nemzet, mind az egyház fogalma és jelentősége bizonyos körökben nem népszerű. — Csapody Miklós országgyűlési képviselő az egyházi és világi sajtóval kapcsolatban Szent Pál római levelét idézte: „az egész Földön elhangzott az ő hangjuk”. Kifejtette, a sajtó nem az ördögtől való, de mai, hazai állapotában a személyesség és a szakszerűség hiányában gyakran értékromboló. — Szűcs Ervin, a Piarista Diákszövetség elnöke kijelentette, olyan iskolarendszerre van szükség, ahol a család, a gyermek, a tudás és az istenhit a vezető eszmék. — Sz. Tóth János, a Magyar Népfőiskolai Társaság ügyvezető elnöke az egykori KALOT mozgalom közösségerősítő jelszavait hangoztatta, a krisztusi embert, az önérzetes magyart, az életerős népet és a műveltebb falut. A templom és az iskola kapcsolatát a jövőbe vetítve is építeni és fejleszteni kell. — Szabó Ferenc SJ író, a Távlatok főszerkesztője kifejtette, csak akkor leszünk emelkedő nemzet, ha megindul az erkölcsi megújulás, mert az építkező társadalomnak nemcsak keresztény jelzőkre, hanem keresztény emberekre is szüksége van. — Szeghalmi Elemér, lapunk szerkesztője megjegyezte, hazánkban a rendszerváltás óta a szellemi értékrend nem helyreállt, hanem tótágast áll. Felemlítette az elszámoltatás elmaradását, a tolerancia hiányát és a kultúra végzetes megosztottságát. Mindszenty-szobor Lakitelken Ugyancsak Lakitelken, ünnepélyes szentmise keretében avatták fel Mindszenty József bíboros-hercegprímás első magyarországi köztéri szobrát, a népfőiskola Szent István-kápolnája előtti téren. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek szentbeszédében hangsúlyozta: bár a bíboros boldoggá és szentté avatása folyamatban van, a magyar nép lelkében már annak tekinti mártír főpásztorát, mert akik igaz módon élnek, szentté lesznek. Bőzsöny Ferenc, az avatóünnepség műsorvezetője személyes emlékeit idézte: a Szent István-bazilikában a bíboros bérmálta, s együtt ültek a stúdióban 1956-ban, a nevezetes rádióbeszéd alkalmával. Habsburg Mihály főherceg, a Mindszenty Alapítvány elnöke elmondta, jól haladnak a tárgyalások a boldoggá avatás ügyében. Megható az a kezdeményezés, hogy naponta egymillióan imádkoznak a mártír főpapért. Legyünk újra — Mindszenty szellemében — az imádság nemzete. A mellszobor Máté István csongrádi szobrászművész alkotása, melyet az ünnepség végén, a kalocsai érsek után Balázsi László unitárius lelkész, Káposzta Lajos evangélikus esperes, Puskás Lajos görögkatolikus lelkész és Szabó Gábor református esperes is megáldott. (székely)
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|