|
Már a harangot is lopják Visznek mindent, amit látnak. Rövid időn belül negyedszer törtek be május 28-ra virradó éjszaka a pusztazámori remeteségbe, a falu templomába, és elvitték a „nagy” harangot. Legutóbb a kis templom ereszcsatornáját szaggatták le. A rendőrség tehetetlen. Csak magyarázattal tudnak szolgálni: a közeli Érden számos legális és zug színesfém beolvasztó működik, és a „megélhetési” bűnözők most a faluszéli, temetőben lévő kis pusztazámori templomot fosztogatják. A helybeliek el vannak keseredve. Szántó Katalin Cherubina irgalmas rendi nővér, hitoktató szinte sírva tájékoztat a vandalizmusról: E kis, mindössze 35 kilós harang volt a helybeliek „nagy harangja”, amely több mint két évszázada, 1774-től kísért minden pusztazámorit utolsó útjára kedves hangjával, s hívta szentmisére a falu népét. Toborzott is e harangszó a honvédseregbe 1848-49-ben, átvészelte az első és a második világháború harangrekvirálásait, s 2000-ben, a szentévben, a magyar keresztény millennium évében idejönnek aljas szándékkal, vagy mérhetetlen tudatlansággal megvert ismeretlen tettesek, s a harangtorony kis gyöngyszemét „ócskavas” gyanánt eltulajdonítják. Valószínűleg már felismerhetetlen állapotba került a nemes érchangszer. Ha mégsem, különleges ismertető jele két öntött feliratszalag. A felső, amelyet két lövedék okozta lyukacska bont meg: + Johann Brunnergoss Mich In Ofen. Az alsó: + Pelle Domo Qui Coelo Stygium Pepulisti Marte Dra Conem Hac Quoque Patrone Ad Tartara 1774. A két felirat között pedig Szent Mihály látható, kezében karddal és mérleggel. A harangot visszavárják. Imádkoznak érte. Sz. Cs.
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|