A zirci bazilika eredeti színei

Zakar Ferenc Polikárp főapát hetvenéves

A ciszterci szerzeteseknek ma négy gimnáziuma és két középiskolai kollégiuma van az országban. 3300 diákot nevelnek iskoláikban. Ilyen értelemben ők a legnagyobb tanítórend. A magyar ciszterciek életének szellemi-lelki központja a zirci apátság, mely már a középkori hazai apátságok közül is kiemelkedett, hiszen III. Béla király idején, 1182-ben Szent Bernát apátságából, Clairvaux-ból jöttek ide az alapító francia szerzetesek, a XIX. században pedig a rend hazai anyamonostora lett. A Bakony közepén, gyönyörű környezetben — ciszterci hagyomány szerint egy völgyben, de a hegyre épült pannonhalmi monostornál a tengerszinthez képest mégis magasabban — emelkedik a középkori templom helyétől nem messze a kétszázötven éves barokk apátsági templom. Ez leginkább F. Anton Maulbertsch Szűz Mária mennybevételét megjelenítő oltárképéről híres, de ezután az öt év munkájával eredeti szépségében megújított templomhajó is jobban vonzani fogja a látogatókat. A mostani restaurálás nagy meglepetése volt ugyanis, hogy felfedezték: Wagenmeister József pesti festő eredeti freskóit a XIX. század végén Innocent Ferenc erőteljesen átfestette, az alakokat idősebbé, a színeket sötétebb tónusúvá tette. Most a templomhajó freskói eredeti, világos szépségükben láthatók, alakjaik visszanyerték fiatalságukat. Szépen fejezi ki ez a ciszterciek reményét a rend megújulására, megfiatalodására. Mert ma már csak a rendtörténészeket foglalkoztatja, milyen fejlődő, virágzó rendi életet és munkásságot tört derékba a kommunista diktatúra 1950-ben, amikor 248 magyar cisztercit szórt szét itthon és a világban, sokakat közülük börtönök, internálótáborok „lelkigyakorlatára” is beutalt, élükön Endrédy Vendel zirci apáttal. Zircen és a négy rendi gimnáziumban a jövő építése a gond. A szellemiség erejét igazán nem a statisztikai adatok fejezik ki, bár azok sem rosszak. Az elmúlt tíz évben hét szerzetespappal erősödött a közösség, jelenleg nyolc teológus és két novícius készül hivatására. A zirci apátság fogadalmasai összesen ötvenheten vannak. Az ő feladatuk a rendi hagyomány átadása, miközben arra is figyelnek, hogy „életük formái és feladatai összhangban legyenek a mai társadalom természetével és szükségleteivel”.

A zirci főapátsági bazilika megújult freskóit június 8-án megtekinti a Magyar Püspöki Kar, amikor szentévi zarándoklatra érkezik Zircre, és szentmisét koncelebrál. Látogatásuk egyben azt is kifejezi, hogy a magyar egyház sokat vár a ciszterciek nevelői, lelkipásztori munkájától, és a benne kifejeződő lelkiségtől. De a főpásztorok azt a férfiút is köszöntik, aki „a közösség egységének központja, és előmozdítja az egyetértő törekvést a közös célok felé”: Zakar Ferenc Polikárp zirci főapátot, aki római évtizedei idején is számtalan szolgálatot tett a magyar egyháznak. A templomrestaurálás jelentős részének elkészülése egybeesik a főapát hetvenedik születésnapjával. Eddigi életművét nehéz volna itt most érdeme szerint bemutatni, hiszen tudományos fokozatai, címei, betöltött tisztségei is csak tizenhat sorban sorolhatók fel. A nem mindennapi életút főbb állomásai voltak: az újvidéki járásban, Ókéren született, Baján érettségizett. A zirci teológusoknak ahhoz a csoportjához tartozik, akiknek 1950-ben sikerült átjutni a vasfüggönyön. Rómában doktorált, előbb teológiából, aztán a Gergely-egyetemen licentiátusi fokozatot nyert egyháztörténelemből. Harmincévesen már a bencések Szent Anzelm egyetemén tanított egyháztörténelmet. A II. vatikáni zsinatot a helyszínen nemcsak átélhette, hanem végig is dolgozta, a főpásztorok mellett szakértői szerepet vállalva. Ezt követte a zsinat szellemében fogant rendi reform munkája. Ekkor (harminckilenc éves egyetemi tanárként) apátja kérésére egyházjogi tanulmányokat végzett. Rómában egyházjogot is tanított, itthon pedig ma a katolikus egyetemen szerzetesjogot tanít. Hét évig a bencések római teológiai karának dékánja is volt. 1985-1995-ig rendje legfőbb vezetői, generális apáti tisztét töltötte be. 1996. március 15-én zirci apáttá választották. (Azóta a világ nyolc főapáti címet viselő apátjának egyike. Közülük ketten ciszterciek.)

Nagyon sokat árul el egyéniségéről az a fontossági sorrend, amelyet ő állapított meg számos hivatala között. „Legfontosabb hivatalomnak a rendi növendékek vezetését tekintettem, amit Rómában huszonkilenc éven át végeztem. Utána következik, hogy tíz évig generális apátként vezethettem a világ sokszínű ciszterci közösségeit. Most pedig, mint zirci főapát, vezethetem a magyar ciszterci családot, melytől nemcsak egyházjogi, de szellemi-lelki értelemben sem szakadtam el soha. Gimnáziumaink és kollégiumaink irányítása most a fő gondom. De azt is bevallom, nagyon szeretném közben sajtó alá rendezni főleg rendtörténeti anyagomat, melyet különféle európai levéltárakban gyűjtöttem...”

Rosdy Pál

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu