Uj Ember

2000. június 11.
LVI. évf. 24. (2707.)

,,Szeretetét ránklehelte:
Ég a pünkösd izzó Lelke,
Zúgnak élő nagy szelek.''

Sík Sándor

Főoldal
Lelkiség
Katolikus szemmel
Bajbajutottságunk eredendő oka
„Mennyből az ember”
Jelenpor
Elképesztő, de nem meglepő
Élő egyház
A remény intézményei
Tanító szerzetesrendek a hitért és a hazáért
„In memoriam Boksay János”
Már a harangot is lopják
Magyar kopjafák német iskolában
Gödi piarista diákok nemzetközi kapcsolatai
Törökszentmiklós ünnepei
Élő egyház
A kolozsvári Vasárnap híreiből
Magyar kiállítás címereinkről Firenzében
Az olasz püspökök megnyilatkozásaiból
A mártírium százada
Katolikus cigyánypasztoráció
Tudósok szentévi zarándoklata
Fórum
Egy kórházlelkész naplójából
A boldogság nem függ a sikerességtől
Balczó András tusái
Anyagyógyászat
Útközben
Szerelem és szeretet
Fórum
A szentévi mérleg és kínálat
Az 1925-ös szentév magyar „sikere” nem ismétlődik meg
Egerszalóki levél
In memoriam Metzger Gabriella
Róma hűségében a diktatúra alatt
Az olvasó írja
Meddig? Avagy cicerói reflexiók a média megnyilvánulásaihoz
Misszió
Menjetek, tanítsatok..., kereszteljetek meg... minden népet (Mt 28,19)
Kaposvári Egyházmegye
Jövünk búcsút járni...
Türelmet, megértést
A templomról szól az életünk
Kúltúra
A tékozló fiú a képzőművészetben
Krumplileves
„...fényből élek...”
Pünkösdi szonett
...És megdobban a bádogszív
Ifjúság
Isten mindent tud
Gondola
Az együttjárás harmadik feltétele
A zánkai ifjúsági tábor elé
Lelkipásztoroknak, csoportvezetőknek
Az országos középiskolai tanulmányi versenyek egyházi iskolás helyezettjei
Rejtvény
Fórum
A zirci bazilika eredeti színei
Zakar Ferenc Polikárp főapát hetvenéves
„...A templomot s az iskolát!”
A misszió
Nemzet és egyház
Keresztény értékeink a jövőben
Fórum
Az Olvasó írja
- Adjuk tovább!
- Érthetően!
- A zsinat kívánsága
- Katonák zarándoklata - Lourdes-ba
- Honnét a név?
- Csak pénzért?
Mozaik
Pünkösd piros rózsája
90 éves Grexa Sándor
Az ének ünnepe Pilismaróton
Szent Cecília a Városmajorban
A cigándi egyházközség segítséget remél
.

 

„...fényből élek...”

Üdítő balzsamként vonja be lelkemet a tiszta-szép szavak varázsa és „köszönöm én is az öröm aranyfényét”, amikor Gazsó Mária tizenkét versét ízlelgetem, élvezem. Ébred a hitem, hogy nem a szótörők, a mindenáron „modernek” bűvöletébe szédül egy költő. Nem szólánc-rejtvényeket szerkeszt, hogy az olvasó éretlenségére építse a talány bábeli tornyát. Hiszem, hogy a jövő az ilyen egyszerű, szolid és világos kinyilatkoztatásoké, a szeretetreméltó, lélekmelegítő igéké, a szívekbe-elmékbe olvadó igaz vallomásoké. Szelíd, de nem kerüli meg a történelem véres bukásait sem: „Sárba hullott az utolsó véres falevél is — azon a novemberi éjszakán (Egy novemberi éjszakán)”. (1956) Mily igaz a sejtésnél is mélyebb életérzése: „Széttört lelkek cserepein járok...” Azt is elhisszük Gazsó Máriának, hogy a lehetséges, mindig sarjadó öröm és a vállalásra kényszerítő fájdalom között lelkéből tör föl a sóhaj: „Keresem a fényt, a szabadulást”.

Legyen e kedves, igaz költőnő verse a mi imánk is a Mindenhatóhoz: „Fázik a világ. Hideg van. / Hideg a szívünk is, álmatlan. / Jeges a lelkünk, megfagyott. / Fedjetek be, fénylő csillagok.”

Gazsó Mária: 12 vers. Bp. 2000., Szent Gellért Kiadó.

(A kötet az Új Ember könyvesboltban is kapható.)

Dékány Endre

 

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu