 |
 |
 |
 |
2000.
június 11. |
,,Szeretetét ránklehelte: Sík Sándor |
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
Jövünk búcsút járni... A templom „a mennybe felvitetett Nagyasszonyunknak” van szentelve, amelynek „nagyobb részét 1725-ik évben, Andocsnak akkor földes Ura, s Veszprémi Püspök, Gróf Volkra János Ottó építette” — olvasható a krónikában, s mondja a hely lelkésze: Szabó Imre esperes, plébános, akit nagy munkában találunk, restaurátorok között. Nemes Andocsnak is mondták a települést, amikor a török alatt Egyházas és Kápolnás vagy Kis Andocs elpusztultak. A népet a hitben a papi teendőket végző laikusok: a licenciátusok tartották meg. 1640-ben kezdődött az andocsi misszió, amelynek lelkei 1686-ig, Buda visszavételéig a jezsuiták voltak. Volkra püspök hívta ide a ferenceseket, mivel a török utáni állapotok (a jezsuiták elmentek) „a pusztulás utálatosságát” mutatták a „szent helyen”.
A mostani barokk oltár helyén 1746-ig gótikus stílusú állt. Egy év múlva szentelte fel a templomot Padányi Bíró Márton püspök. Az andocsi kápolna a hódoltság idején ismert búcsújáróhely volt, a ferencesek megjelenésével a vidék lelki központja lett: Mária-ünnepeken, Szent Ferenc és Antal ünnepén ezrével keresték fel a hívek. Századunk elején a Jézus Szíve-tiszteletnek is méltó keretet adtak, az egyik mellékoltár ennek a tanúsítója. Aztán persze Trianon: a ferences rendtartomány nagyszombati klerikus és malockai novíciusháza Csehszlovákiához került. Új ház kellett, a választás Andocsra esett. 1948-ig itt voltak a barátok... Két éve fehérre festették a templombelsőt. Valóságos ünnepi „katedrális”, „belül irgalmas, kívül sugalmas”, nem téved, aki azt állítja: az ország egyik legszebb barokk műve. Persze a kegyszobor vonz leginkább: a „titokzatos Rózsa”, Mária. Kultusza kétségtelenül Loretto középkori legendájával függ össze: oda is angyalok vitték Mária názáreti házát, ide is, de Kalocsáról. Az 1905-ben elhunyt jezsuita költő, Rosthy Kálmán régi forrásokból táplálkozó, Andocs-kalocsai búcsús énekében olvassuk: „Leng a zászló: alá lépnek / Ifja-vénje a jó népnek / „Föl Andocsra szép szűz Máriához!” / Mert Kalocsán ősi törvény: / Hogy Andocsra özönölvén / Köszöntse azt, akihez szíve vonz. / S mért e törvény, mért e vígság? / Tudja egész Sárköz-síkság: / Hisz e szobor Kalocsán volt régen! / Angyal vitte Dunántúlra / S mint a csillag földre hullva, / Ott ragyog mos somogyi vidéken.” A szobor eredetkérdése a hagyományban messzire vezet: „Rég e szobor koronázva, / Hajdan a nagy dóm-egyházba / Hozta István, a hon szent királya.” Egyik vélemény a XIII-XIV. századba teszi a kegyszobor keletkezését, másik a XV-be. Bár az 1848/49-es szabadságharc után írta a búcsús éneket P. Rosthy, Sík Sándor verse (a húszas évekből) nem erre csendül-e? A jezsuita költő így imádkozik: „Boldog emlék, bús ereklye! / Most reád vér s könny pereg le / Ezer ajkról, mely neved kiáltja: Boldogaszszony, tiszta szép hold! / Mily dicső volt itt az égbolt, / Míg te voltál Kalocsának kincse”. A piarista dalnok felsóhajt: „Boldogasszony, ezer évig / Édesanyánk voltál, Eleink ha hozzád sírtak, / Hozzájuk hajoltál...” E vers ma a kegyhely himnusza, zenét hozzá két rangos szerző írt: Pikéthy Tibor és újabban Vavrinecz Béla, akinek dallamát most tanulja a falu népe s a búcsúsok. Szabó Imre plébános ifjúsági csoportja évek óta énekel, a pap lelke az egyházi éneknek, hagyományápolásnak. Van jól képzett hitoktatónője, a gyerekek 95%-a tanulja Krisztus „szép igéit” — hittanórákon. A szinte színkatolikus faluba a búcsúk alkalmával jönnek Bajorországból, Ausztriából, a Felvidékről is. Kolon (Nyitra megye) ifjúsága az ottani magyarság képviseletében imádkozza: „Az egész világot tereád bízzuk...” Pünkösdre új díszben áll az oltár, Mária szemeinek benső tükrében — karján a Gyermekkel, aki a földgolyót tartja — mintha az első pillanatok öröme égne. Olyan legenda is él, hogy e szobrot egyenesen Szent József faragta... Felvétel Szeretettel várjuk a Kaposvári Egyházmegyébe azokat, akik papi hivatást éreznek, és igen nehéz körülmények között, Isten iránti szeretetből, szívesen vállalnak szolgálatot. Szükséges iratok: keresztelési, bérmálási igazolás, érettségi bizonyítvány (késve is küldhető), önéletrajz, lelkivezető ajánlása. Felvételi beszélgetés: június 26-án, hétfőn 10 órakor a püspökségen. Cím: 7400 Kaposvár, Zárda u. 4. Tel.: 06-82-511-718. Tóth Sándor |
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|
||||||
