A remény intézményei

Tanító szerzetesrendek a hitért és a hazáért

A hit és a haza iránti szeretet tartotta meg a magyarságot ezeréves történelme során, és az úgynevezett szocializmus évtizedeinek rombolása ellenében is — mondotta a Hit és haza — Tanító szerzetesrendek az 1000 éves Magyarországon című rendezvény bevezetőjében Szűcs Ervin, a Piarista diákszövetség elnöke május 28-án a Budapest Kongresszusi Központban.

Tizennégy szerzetesrend (bencés, ciszterci, ferences, jezsuita, lazarista piarista, premontrei, szalézi, a marista iskolatestvérek, angolkisasszonyok, iskolanővérek, Notre Dame-nővérek, az Isteni Megváltó Leányai) tagjai, mai és öregdiákjai töltötték meg a Pátria termet, hogy együtt adjanak hálát a tanító szerzetesrendek munkájáért, és kérjenek áldást jövőbeli oktató-nevelő tevékenységükre. A diákszövetség elnöke után Görbe László, a pesti piarista gimnázium igazgatója is köszöntötte a megjelenteket és a meghívott közéleti személyiségeket — köztük Erdő Péter püspököt, Mádl Ferenc akadémikust, köztársaságielnök-jelöltet, Pusztai Erzsébet államtitkárt. Különösen nagy taps fogadta Antall József, néhai miniszterelnök özvegyét.

Csodálatos szellemi és erőforrást jelentenek az évszázados szerzetesi iskolák — állapította meg Pálinkás József, az Oktatási Minisztérium államtitkára. Ezek az iskolák 996 óta, a Pannonhalmán alapított első hazai iskolától (amely szerzetesi iskola volt) napjainkig ugyanarra nevelték az ifjúságot, ami a 21. században is megtartó erő lehet: a haza szeretetére és a hitre: vagyis munkára, áldozatkészségre és erkölcsre. Ezek az iskolák ma is — mint a magyar történelem során mindig — a remény intézményei. Karl-Josef Rauber érsek, apostoli nuncius a pápa szívélyes üdvözletét és köszönetét közvetítette a jelenlévőknek azért a nevelői munkáért, amelyet Szent Adalberttől és Gellérttől mindmáig a szerzetesek ebben az országban végeztek. Iskoláikból tudósok, papok politikusok, művészek, hazájukhoz és egyházukhoz hűséges, a nehéz időkben is kitartó dolgos polgárok sokasága került ki. A szerzetesi iskolák mai fő feladatai között említette a nuncius, hogy fölszámolják a marxista-leninista ideológia sok évtizedes rombolásának következményeit. Semjén Zsolt, vallási ügyekért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: Jézus nem azért alapította az egyházat, hogy kipótolja az oktatási rendszer hiányosságait. Az egyházak közfeladatokat vállalnak át, amikor oktató-nevelő munkát végeznek — így is kell tekintenie rá a társadalomnak és a mindenkori kormányzatnak is.

Mintegy harminc (jobbára szerzetes) pap misézett együtt a Pátria terem színpadán felállított oltár mellett, a diákok és a fiatalabbnak mondható öregdiákok Sillye Jenővel és a Testvérek együttessel énekelték a gitárral kísért dalokat.

Ne csak a múltban felhalmozott tudás átadásának helye legyen a katolikus iskola — mondotta homíliájában Balás Béla kaposvári püspök —, hanem a hiteles keresztény élet iskolája. Ahol nem az illem, hanem a jellem formálása az elsődleges, ahol nem szolgai, hanem tudatos az engedelmesség, ahol nem feltűnősködésből hanem felelősségérzetből és leleményességből fakad az önálló kezdeményezés. — Ezt mondta a püspök, ha nem is ilyen felnőttes komolysággal, hanem a fiatalok számára jobban érthető szavakkal. „Lógj ki a sorból. Ha mindenki négykézlábra ereszkedett, te merj két lábon járni...”

Szerzetes és civil tanárok, szülők és diákok, gyerekek, ifjak, felnőttek és idősebbek töltötték meg a hatalmas termet, elegyedtek szóba egymással. Minden látható különbség ellenére mindannyian érezhették az összetartozást.

káté

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu