|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Az Olvasó írja Párhuzamok... A világvallások vezetőinek - köztük a római pápának - békefelhívásai ellenére, a jóérzésű országok, lakosságuk túlnyomó többségének tiltakozása közepette mégis megindult a háború Irak ellen. A támadó nyugati nagyhatalmak egyik hangzatos indoka erre a lakosság elnyomása volt. Ezt akarta kifejezni az USA külügyminisztériumának feketelistája is, amely hat ország között Irakot is felvette a vallásszabadságot nem biztosító hatalma közé (de Észak-Koreát és Szaúd-Arábiát nem!). A lakosság négy százalékát kitevő, mintegy egymilliónyi keresztény népességen belül - a protestáns és az ortodox hívek mellett - négyszázezer katolikus él a hajdani Mezopotámiában, ötféle rítust követnek (káldeus, örmény, latin, bizánci, szír) a tizenöt egyházkormányzati alakulat (érsekség, püspökség) keretei között. Száznál több egyházközségben és missziós állomáson százötven világi pap, szerzetes, állandó diakónus tevékenykedik, a szeminaristák létszáma tíz százalékot tesz ki (húsz évvel korábbi adatok szerint). Másfél tucatnyi nagyszerű egyházi jótékonysági és nevelési intézmény áll bármiféle zavartatás nélkül a lakosság szolgálatára, a jól felszerelt keresztény kórházak és a jó hírű iskolák szabadon működnek; a korlátozástól mentes vallásos intézeti munkatársak létszáma közel háromszáz. Gazdasági okból sok keresztény vándorolt ki, de akik maradtak - többi honfitársukkal együtt - sokat szenvedtek a nyugati hatalmak korlátozó intézkedései miatt. A keresztelések száma így is mintegy másfél százaléknyi évente. A karmelita Lisieux-i Szent Teréz ereklyéinek ünnepélyes körülhordozása nemrég Bagdadban eszünkbe idézheti (szomorú párhuzamként!) a bukott magyarországi rendszer egykori korlátozó gyakorlatát, amely például közel négy évtizeden át tiltotta első szent királyunk kézereklyéjének hagyományos körmenetét a fővárosban, és országjárását a püspöki székhelyekre csak 1988-ban (a kilencszázötven éves nagy jubileumra) engedélyezte. S akkor még hol van az ellenséges intézkedések végtelen sora, amely a világháború befejezte után hamarosan hazánkra szakadt: a vallásos egyesületek, egyházi intézmények megszüntetése, a hitvallásos iskolák elvétele, a szerzetesrendek működésének betiltása, a hitoktatás megszüntetése, a keresztény hívek, papok és szerzetesek üldözése, bebörtönzése, a főpapok megfosztása hivataluktól, megalázó és kegyetlen kínzásuk, akár meggyilkolásuk. Ezek ellen az égbekiáltó tettek ellen vajon a Nyugat fellépett-e kellő eréllyel és hatásosan, akár "feketelista" felfektetésével is...?! Irak tizenkilenc főpásztora - a pátriárka, érsekek, püspökök, segédpüspökök és helynökeik neve után nem találhatók (sem régebben, sem manapság) a hivatalos pápai évkönyvben a korlátozó intézkedések igen változatos megnevezései - úgymint: kiutasítva, száműzetve, akadályozva, ismeretlen helyen, eltűnt, letartóztatva, internálva, bebörtönözve a hitért, vagy éppen a főpásztor neve helyén a titkos kinevezést, netán a hosszas széküresedést jelentő sokatmondó kipontozások. Amelyek pedig Kelet-Németországtól Albániáig, Szlovéniától Magyarországon át Kárpátaljáig, sőt, azon is túl a Szovjetunión keresztül Vörös-Kínáig és Indokínáig mind-mind fellelhetők voltak a "békeharc" sötét évtizedeiben. Hát akkor tulajdonképpen hol korlátozták még nem is olyan régen a vallás szabad gyakorlatát, s hol biztosítják azt - ha nincs az irtózatos csatazaj és öldöklés! - manapság is....?! Farkas Zsolt A meghívást tolmácsoljuk... Húsvét ünnepével az egyház azt szeretné az embernek eszébe juttatni, azt hirdeti a szertartásai által, hogy ami a természetben minden tavaszszal spontán megtörténik, az az ember számára is lehetőség: Jézus segítségével új, boldog, örök életet kaphat. Jézus azt mutatta be kétezer évvel ezelőtt, hogyan juthatunk el erre az új életre. Értünk vállalt szenvedésével, a Menynyei Atya tervének teljesítésével kiérdemelte a dicsőséges életre való feltámadást, és erre meghívott minket is. Ez a húsvét titka. Jézus húsvétkor erre az életre hív meg minket az egyház által. Azt kéri tőlünk, legyünk mi is a Mennyei Atya munkatársai és akkor - úgy mint Jézusnál történt - miénk is lesz a dicsőséges feltámadás és az örök élet. Ebben akar bennünket segíteni, amikor azt mondja: Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik az élet terhét hordozzátok, én felüdítelek titeket. Nem úgy, hogy elveszi terheinket, de segít abban, hogy úgy tudjuk hordozni, hogy abból örök élet fakadjon. Mi, papok Jézus meghívását tolmácsoljuk. Arra invitálom az embereket, hogy próbálják megérteni az ünnep lényegét, üzenetét, és Jézus segítségével igyekezzenek azt megvalósítani életükben. Katona Pál plébános A tapintat hiánya Elképedve tapasztalom, hogy olyan emberek, akik hívő, vallásos katolikusnak tekintik saját magukat, milyen furcsán tudnak viselkedni. Azt már megszoktam, hogy a templomok bejárati ajtaját oly módon csukják be, hogy nem néznek hátra: figyeljen a mögöttük jövő, ha nem akarja, hogy fejbe csapja a sebesen becsapott ajtó. De van, amivel nem tudok megbarátkozni. Szerintem a gyónás a legbensőbb ügye mindenkinek. Nem értem, miért kell a gyóntatóhelyiség ajtajához olyan közel állni, hogy a bent gyónó véletlenül se tudjon olyan halkan beszélni, hogy a várakozók azt ne hallják meg. Ha meg suttognia kell a gyónónak, akkor nem hallja őt a gyóntató pap. A bűnvallás a gyóntató pap fülének szól - nem a sorukra váróknak. Megpróbáltam jó példát mutatni, néhány méterrel az ajtótól, hallótávolságon kívül megállni, de a többiek gond nélkül beálltak elém, és minden kezdődött elölről. Nem hinném, hogy ehhez magas iskolai végzettségre volna szükség. Csak egy kis figyelemre, egymás iránti tapintatra. Próbáljuk meg, hátha sikerül. Legalább a templomban! Törőcsik A nyilvános káromlások ellen Társadalomban élünk, ahol egymással ellentétes világnézetű, tulajdonságú és gondolkodású embereknek kell eltűrniük egymást. Aki dohányzik, annak tekintettel kell lenni arra, aki nem dohányzik, mert ha a saját egészségére nincs is tekintettel, a másikéra ügyelnie kell. Csak ott dohányozhat, ahol ezzel másokat nem zavar. Környezetünket sem szabad szennyezni, mert ez az egész társadalom életét teszi egészségtelenné. A káromkodás szellemi környezetszennyezés. Aki káromkodik, önmagának árt, de ha ezt nyilvánosan teszi, akkor az egész társadalmat szennyezi. A nyilvános káromkodások mind gyakoribbak Magyarországon. Szükségtelenül káromkodnak a tévében, rádióban, nyomtatásban. A tévében elhangzó káromkodás több millió ember lelkét szennyezi egyszerre. Ez nagyon sérti a hívő zsidókat és keresztényeket, és zülleszti az ifjúságot. Nem a rosszat kellene népszerűsíteni, hanem a jót. Jézus Krisztus a tízparancsolatot az Újszövetség, tehát a keresztények számára is érvényessé tette. Ezen belül a káromlást a legsúlyosabb bűnökkel, mint például a gyilkosság, paráznaság, házasságtörés, lopás, hazugság, ítéli egyenrangúnak a Biblia (Máté 15,19). Mindezek a gonoszságok a szívből származnak. Azt káromolják, akit nem ismernek, és akit a hívő zsidók és keresztények szeretnek és tisztelnek. Ha valakinek az anyját szidják, az nagy sértés. Még nagyobb sértés, ha az Istenét szidják. Az Istenben hívő emberek nevében tiltakozom a nyilvános káromlások ellen, és kérem az illetékesektől ezek megszüntetését. Dr. Légrádi László Lehetőség... A rózsafüzér évét éljük. Húgomnak ezért a sárvári kegytárgyboltban vásároltam egy rózsafüzért, hogy gyóntatója hívó szavára be tudjon kapcsolódni az imádkozók sorába. Elgondolkodtam: milyen egyszerű kis tárgy a rózsafüzér. Biztosan sokan naiv, őszintétlen dolognak tartják, hogy ötvenszer elmondják az Üdvözlégy Máriát az ehhez tartozó titkokkal. Két kislányommal minden este leülünk az ágy szélére, és elmondjuk, hogy ki miért fog imádkozni. Kérhetünk békét a világnak, hogy ne legyen gyűlölködés az emberek között, hogy ne féljünk egymástól, kérhetünk őszinteséget és jóságot, de meg is köszönhetjük a kapott kegyelmet. Sőt, még az emberi rosszindulatot, gonoszságot is, hiszen azáltal erősödünk lélekben. Aztán valamelyikünk választ egy titkot, majd azt a tizedet imádkozzuk el együtt lefekvés előtt. Nézem a gyerekeim arcát: egy hétéves is tud őszintén tíz Üdvözlégy Máriát imádkozni? Igen! Mert az ő gondolatai fogalmazódtak meg a titok kimondása előtt. Velünk az Isten, csak hagyni kell, hogy hasson ránk, dolgozzék a szeretet ezekben a közösen elmondott imádságokban. Hát ezért adtam a húgom kezébe ezt a lehetőséget. Károlyi Erika
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|