 |
 |
 |
 |
2003.04.27
|
Mindszenty-zarándoklat
2003. május 3-án, 10.30 órakor |
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
A Bölcsesség Háza Bagdad és Európa
A középkori Európa hajnalán Nagy Károly császár jól ismerte a bagdadi kalifátus jelentőségét, hiszen krónikása, Einhardt szerzetes szerint "a világ minden bölcsességére" nevelték. Ez pedig az ő esetében, aki írástudatlan volt, nem az elméleti tudományokban való jártasságot, hanem inkább a lovaglás, fegyverforgatás és a nemesi társaságban való forgolódás ismeretét jelentette. Akkoriban e téren Bagdadban sokat lehetett tanulni. Ezért már Nagy Károly apja, Pippin küldöttséget menesztett a bagdadi udvarba, amely három évig tanulmányozta az ottani szokásokat. Nagy szenzáció volt 802-ben egy ajándékba kapott bagdadi fehér elefánt megjelenése Aachenben. Harun al-Rasid kalifa küldte, barátsága jeléül... Bagdad azonban nemcsak felhasználható politikai kapcsolatot és fehér elefántot jelentett Európának. A költészet és tudomány műhelye, a görög tudományosság átmentője lett Európa számára. Ennek 1258-ban a mongol hódítás vetett csak véget. Olyan alaposan, hogy ma csak egyetlen épületmaradvány emlékeztet a mongol hordák előtti Bagdadra. A Tigris folyó mellett 1242-ben épült az Al-Musztánszírija egyetem, hétszázötvenezer aranydinár költséggel. Amikor Arisztotelész műveit a XIII. századi Európában olvasni kezdték, a cordobai Averroes (1126-1198) kommentárjaival, a kéziratok hosszú útjukra nyugat felé jóval korábban Bagdadból indultak el. Mamun kalifa (813-833) építtette a Bölcsesség Házát , ahol a görög kéziratokat szír és arab nyelvre fordították. A X. századtól főleg mezopotámiai zsidó tolmácsolással készültek héber és latin fordítások. "Az okokról (okságról) szóló könyvet", melynek ugyancsak szerepe volt Arisztotelész európai megismerésében, valószínűleg a 870-ben elhunyt bagdadi al-Kindi írta. Ez a könyv latin fordításban 1255-től kötelező olvasmány lett a párizsi egyetemen. Bagdadban már a IX. század első felében al-Mauzili és fia híres zeneiskolát alapított. Amikor Európában még messze nem virágzott a zenei és szellemi élet, a mesterségek és a kereskedelem, az arab világban költők, énekesek, zenészek művészetét tanulták európai követek, kereskedők és vitték haza ismeretüket. Az első trubadúrok, énekes költők utánzói voltak ennek az arab hagyománynak. Mindennek ma már sajnos szinte semmi köze Szaddám Huszein Irakjához, sőt általában a mai iszlám kultúrához. Mégis Joseph Ratzinger bíborost juttatja eszünkbe, aki egyik előadásában még tavaly arra emlékeztetett, hogy a kultúrák egyike sem érezheti magát felsőbbrendűnek a másiknál. Mindegyiknek voltak virágkorai és hullámvölgyei. Mindegyiknek van mit köszönnie a másiknak. Azok, akik a Bölcsesség Házát építik, mindig értékeket mentenek, akik fegyvereket halmoznak és fegyverekkel akarnak biztonságot adni, sivataggá teszik a Földet. R. P.
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
