SZENTÍRÁS-MAGYARÁZAT

Az üres sír

(Húsvétvasárnap - Jn 20,19)

A feltámadás kézenfekvő bizonyítékát szolgáltatni nem is olyan egyszerű. Dokumentálni kell Jézus halálát, temetését, és azt az ellentmondást, hogy nincs földi test. Ha Jézus földi teste a sírban van, vagy szellemjárásról vagy a képzelet játékáról beszélhetünk. Ha nincs az üres sírban, sírrablásról. A szinoptikus evangéliumok szerzőinek beszámolójához képest János tudósítása pontosítani igyekszik az eseményeket. Amit szemével látott, amit kezével tapintott, azt írta le. De igazolja a szinoptikusok tudósítását is, hogy a sír körüli rendezetlenségek felfedezése az asszonyoktól származik, jelesül Magdalai Máriától (Mária Magdolnától). Azonban számára a talált állapot tanújául olyan személyek szükségesek, akiknek tekintélyük van a keresztény közösségben. Péter és János lesz ez a két tanú. A futás és János gyorsasága jelzi felzaklatott lelkiállapotukat.

A látottak leírása igen részletes. Főleg a halotti leplekre koncentrál. A torinói lepel szakértői igen sokat hivatkoznak János evangéliumának vonatkozó részére (20,6-9), mert az összes evangélista érthetetlenül sokat foglalkozik az üres sír szemléjén a leplekkel. A hagyományos nézet szerint ezekkel nem volt minden rendben. Ezek állapota jelezte, nem sírrablásról van szó.

Az elbeszélés csúcspontja: "látta és hitt" (8b), de szó sincs arról, hogy azonnal belátnák, mit is jelentett a vallási tapasztalat szempontjából az, amit láttak. "Még nem értették ugyanis az Írást, hogy fel kell támadni a halálból" (9. v.) Ez a mondat ismét kilép az elbeszélésből, az elbeszélő idejéből, és reflektál a születő hitre, az Írások megértésére. Vagyis ismét hatástörténeti utalással van dolgunk. Amit itt láttak, megváltoztatta írásértelmezésüket.

János mesteri egyszerűséggel utal a kettős valóságra, húsvét hajnalán nemcsak Jézussal történt valami rendkívüli a feltámadásban, hanem a tanítványok is most szembesültek végérvényesen azzal, hogy kicsoda Jézus Krisztus.

Az üres sír egy hitbeli folyamatot indít el, amelynek megértéséhez időre és további reflexióra van szükség. Ezt jelzi a kijelentés: "A tanítványok aztán ismét hazamentek." (10. v.)

Az ősegyháznak is problémát okozott Jézus feltámadásának helyes megértése, itt még odáig sem jutnak el, mint Pál: "Jézus feltámadt, mi is feltámadunk". Sőt, a látottaknak a tanítványok általi eltérő értékelésének jó példája lesz Tamás esete (Jn 20,24-29), aki a hallottak alapján nem tud hinni, személyes tapasztalatra van szüksége. Ezért a János-evangélium sem zárja le a feltámadásról szóló elbeszélést az üres sírral, hanem szükségesnek tartja elmondani a megjelenéseket, legalábbis azokat, amelyek ismert és jelentős tanúktól származnak. Az üres sír nem tud mindent elmondani a feltámadásról.

Benyik György

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu