Hányszor érkezett Jézus Kínába?

Kereszténység a VII. századtól napjainkig

Sok hír, találgatás és reménykedés övezi a mai kínai kereszténység jelenét és jövőjét. Lesz-e végre szabad keresztény élet a nagy ázsiai országban?

"Kínai Krisztus", vállán a kereszttel - Edmond Van Genechten belga misszionárius alkotása 1943-ból

Jézus a történelem folyamán eddig már ötször "lépett Kína földjére". Alig ismert tény, amire Manfred Plate hívja fel a figyelmet remek képekkel illusztrált cikkében, hogy már a VII. században voltak keresztény templomok és kolostorok a Tang-dinasztia (618-906) birodalmában. Perzsa kereskedők hozták a keresztény hitet akkor elsőként Kínába. Igaz, "nesztoriánusok" voltak, vagyis Nestorius konstantinápolyi pátriárka (381-451) tévtanait követték. Eszerint Jézus és az Ige két különböző személy, az isteni Ige csak "lakást vett" Jézusban, az emberben. Ez a keresztény egyház egészen a virágzó középkorig Közép-Ázsiában - Bagdad székhellyel - nagyon elterjedt volt. A IX. században kitört kínai keresztényüldözés azután felszámolta ezt a kínai kereszténységet, de Stein Aurél 1908-ban felfedezte Jézusnak, a jó pásztornak ebből a korból származó, legrégibb kínai ábrázolását. Botján, nyakláncán és koronáján keresztet látunk. A híres felfedező egy barlangban talált rá iratok, tárgyak tömege között erre a "templomi zászlóképre".

Nankingi feszület

Másodszor a XIII-XIV. században lépett Jézus kínai földre, a mongol Jüan-dinasztia idején (1271-1368). A pápa ferenceseket küldött Kínába, Peking érseki székhely lett, sok mongol főember lett kereszténnyé.

A harmadik keresztény kezdet a XVI-XVII. században a portugálok megjelenésével esik egybe. A keresztény misszionáriusok, Matteo Ricci és más jezsuiták, de ferencesek és domonkosok is sikeres munkát végeztek. Közismert, hogy Matteo Ricci az udvarnál nagy megbecsülésnek örvendett, előfutára volt a keresztény tanítás inkulturációjának, vagyis a kínai kultúra környezetébe való beilleszkedésének. 1700 körül mintegy háromszázezer volt a kínai katolikusok száma. De éppen az inkulturációs törekvések ütköztek Rómában meg nem értésbe. Az áldatlan rítusharc okozta ennek a missziónak a végét. De nemcsak az 1651-ben épült pekingi Nantang-templom jelenti emlékét, hanem a XIX. századig falusi környezetben élő hagyományok. A negyedik misszió sokkal szerencsétlenebb körülmények között következett be. Az európai gyarmatosítás korszakában, az 1840- 42 közötti úgynevezett ópiumháború utáni évtizedekben. A hatalmas kínai birodalom belső háborúk, politikai feszültségek, szegénység és éhség útvesztői között kereste önmagát, előbb idegennek érezve a "nyugati" kereszténységet, később, mikor 1912-től a köztársaság vallásszabadságot hirdetett, ugyanezért érdeklődést keltett. A kínai keresztény szellemiség jó úton járva találta meg - jóllehet nem látványos statisztikai növekedését - a modernebb inkulturáció lehetőségét. Ezt a negyedik keresztény korszakot az 1949-es kommunista hatalomátvétel törte le. A vallásellenes harc csúcspontja a tízéves, úgynevezett kulturális forradalom volt (1966- 76). Minden vallási megnyilvánulást betiltottak, és templomok ezreit zárták be, illetve rombolták le. A "négyek bandájának" bukása után, 1978-ban újabb "nyitás" politikája kezdődött, de az állami ellenőrzés töretlen maradt. Bámulatos, hogy a nyílt üldözés évtizede után is, amint lehetőség volt rá, élő kereszténység mutatkozott kínai földön.

A katolikusok száma 1949-ben 3,3 millió volt, most 10-15 millióra tehető. A protestánsok 1,2 millióról legalább 30 millióra növekedtek. Igaz, a hatalmas méretű országban a kereszténység még így is kisebbség és "idegen vallás", de úgy tűnik, Krisztusnak ez az ötödik eljövetele mélyrehatóbb, maradandóbb minden eddiginél. Az ország keleti és középső részén jellemzőbb a keresztény jelenlét, a nyugati országrészben szinte nincsenek keresztények. A külső, számszerű növekedésnél fontosabb a keresztény lelkiség fejlődése. Ebben Hongkong és Tajvan sokat segíthet aktív keresztény életével. Azt mondják, nem csupán a Krisztus-ábrázolásokon látható kínai arc, de a kínai teológia és spiritualitás is egyre inkább úgy tud a maga útján járni, hogy közben hűséges az egyetemes keresztény üzenethez.

(rosdy)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu