Eperjes Károly

Ébredjünk Krisztussal!

Legyen béke a szívekben és a fejekben! - ez húsvét legfontosabb üzenete. A feltámadt Krisztus ezt mondja tanítványainak: "Békesség veletek, én vagyok, ne féljetek!" A félelem a mi bajunk. A gonoszság nehéztüzérsége a félelem. Azon keresztül támad a gyűlölet. Aki nem fél, az tud szeretni. Ezért mondja Jézus, hogy "Én vagyok, ne féljetek!"

Szamár közmondás az, hogy: Jobb félni, mint megijedni. Éppen az ellenkezője igaz, mert ha valaki - lelki értelemben - megijed, az elmehet gyónni, ahol tisztulást és megerősödést nyerhet. "A lélek ugyan kész, de a test erőtlen", és ezért a testet önmegtartóztatással eddzük. Erre volt kiváló alkalom a nagyböjt. És aki az edzésen jól működött, az majd a mérkőzésen is jól tevékenykedhet. Alkalmasint érezheti úgy, hogy vesztésre áll, de a győzelem záloga, hogy Krisztus feltámadt. A kérdés csupán az, hogy mi hozzátartozunk-e Krisztushoz? A Szűzanya, a Béke Királynéja is erre hívja fel a figyelmet. Medjugorjéban a napi szentmisét, szentáldozást, szentírási elmélkedést, a teljes rózsafüzér elimádkozását, a szerdai és pénteki böjt megtartását és a heti szentgyónást kéri a Szűzanya. (A Szentatya bizonyára nem véletlenül ajánlja az esztendőt a Rózsafüzér, a Szentolvasó Évének.) Örömmel vettem észre néhány éve, hogy a Szentatya is ugyanezt imádkozza. Mindig Jézusra irányítja a figyelmet a Szent Szűz is, mindannyiunk Édesanyja. Az apostollal együtt nagy ajándék a kereszt tövén. Mindketten ott álltak a kereszt lábánál, amikor Jézus így szólt Jánoshoz, és rajta keresztül hozzánk: "Íme, a te Anyád". Máriának pedig ezt mondta: "Íme, a te Fiad!" Bennük az egyház jelent meg a keresztnél, még mielőtt Jézus kimondta volna: "Beteljesedett." Beteljesedett az igazság: Krisztus nélkül a történelem csak való világ, Krisztussal a történelem igaz világ lett. A kérdés "csupán", hogy hozzá tartozom-e vagy sem.

A keresztények közül sajnos sokan egyedül vannak, márpedig az egyedül álló keresztény veszélyben lévő keresztény. Magányos lehet az ember családban, közösségben, szerzetesrendben, munkahelyen... Lehet az életének egy-egy elnehezült pillanata, amikor nem találja a megfelelő hangot a környezetével, de egyedül soha sincs, ha keresztény. A Szentlélek, a Boldogságos Szűz Mária, mindannyiunk Édesanyja, Védőszentje, az Őrangyalok ... ott vannak vele, és amikor imádkozik, párbeszédet folytat velük. A magányos ember tud imádkozni. Aki egyedül van, ... Mindenki mélyen vizsgálja meg önmagát, mert aki egyedül van, az már Istentől is elszakította a létét. Az egyedül lévő és a magányos ember is keresi élete értelmét. Az előbbi külső magatartási formákban véli azt felfedezni, és előbb-utóbb tömegbe terelődik. A második, a magányos ember ezzel szemben belső ösvényen keresi az élete értelmét. Személyiséggé válik, és közösségre talál, ahová vágyik, és remélhetőleg a Teremtőjéhez is visszatalál. A feltámadt Jézus személyes üzenete, hogy vegyük fel a keresztünket, s kövessük őt. Alkalmasint ez nagyon fájdalmas, de a küzdés vége mindig öröm. Nap mint nap többször is fel kell venni a keresztet - és fájdalom, ha nem tudjuk fölvenni. De ne félj! Ott van nekünk a szentgyónás.

Természetesen örömeink is bőven vannak. Nincs olyan ember, aki ne keresné az örömöt, a keresztet azonban ilyenkor sem szabad letenni. A kereszthordozás közben is vannak örömök: Veronika odalépett az Úr Jézushoz, és kendőt nyújtott neki. A fájdalom közepette öröm volt Jézusnak megtapasztalnia, hogy nem egyedül halad az úton, hanem vele van például Mária, Cirenei Simon, Veronika ... majd János ... Nekünk is vinnünk kell a keresztünket. Sokszor nehéz, mint napjainkban is, ebben a békétlen világban, amikor már a nemzetközi egyezményeket is fölrúgva hadakoznak az emberek egymással. Milyen fájdalom ez! A Szentatya minden intése hiábavalónak tűnik. Oda kell figyelnünk a mindenkori apostoli tanítóhivatalra és Máriára, és ha a kettő összhangban van - ugyanúgy, mint a szívnek és az értelemnek a harmóniája -, akkor azt a tanítást igenis el kell fogadnunk, és zarándokolni kell a kijelölt úton, nem pedig tévutakon kóborolni! Figyeljünk oda a Szentatyára és a Béke Királynéjára. Nem maradhat el a napi szentmise, a szentáldozás, az elmélkedés, a rózsafüzér, a bűnbánat, a böjt, vagyis az engesztelés. Különben belecsúszunk abba a hatvan százalékba, amelyhez tartozók bevallják magukról, hogy nem gyakorolják a hitüket. A legutóbbi népszámláláskor a magyarság hetven százaléka vallotta magát kereszténynek, ebből tíz százalék az, amely gyakorolja is a hitét. Hatvan százaléka nem gyakorolja! Ha ilyen az edzés, milyen lehet a meccs? Úgyhogy nemcsak hajrá, hanem ébresztő is Magyarország! Mert a magyar elnehezült létnek elsősorban nem az a hatvan százalék elgyöngült keresztény a felelőse? Ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nemcsak hajrá, hanem ébresztő is, Magyarország! Zarándokoljunk, és ne csak lődörögjünk, mert Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt.

(A szerző Kossuth-díjas színművész.)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu