|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
LITURGIA Az újjászületett nép Körülöttünk minden az üdvösség történetének legnagyobb eseményét hirdeti: Urunk feltámadását. A húsvéti időt, benne húsvét nyolcadát is egyetlen napnak tekinti a liturgia. Minden alkalmat megragad arra, hogy a jelentőségét részletesen elmondja, és bennünket is ennek részeseivé tegyen. Templomainkban minden az ünnepről beszél: a húsvéti gyertya, a feldíszített keresztkút és oltár, a feltámadt Krisztus szobra. Lelki tartalommal maga a liturgia halmozza el a hívek közösségét. Húsvét nyolcadára, fehérvasárnapra emlékezetünkbe idézi az egyház a húsvét éjszakai keresztelést. Az egyik kezdőének így szól: Mint újszülött csecsemők kívánjatok lelki, vizezetlen tejet, hogy tőle felnőjetek az üdvösségre, alleluja - idézi Szent Péter első levelét. A gondolat nagyon ismerős. Később Szent Ágoston csecsemőknek, újszülötteknek nevezi az újonnan megkeresztelteket, akiknek még nem lehet szilárd táplálékot adni, de kell őket tanítani - mondja nekik húsvétvasárnap estéjén. Ugyanakkor a másik kezdőénekkel a meghívás dicsőségéért való hálaadásra biztat. A meghívásért, amely nem földi országba, hanem az örök hazába, a mennyek országába szól. Mindkét alkalommal hozzáteszi a húsvéti idő sokszor ismétlődő felkiáltását, ujjongását: alleluja. Ezzel a bevezetővel indítja egyházunk az eucharisztia ünneplését. A könyörgés is a keresztelés éjszakájára emlékeztet. Ma is, a lehetőségek szerint, számos közösségben ilyenkor szolgáltatják ki a beavatás szentségeit. Így imádkozzunk: megtisztultunk a keresztség által, újjászülettünk a Szentlélek által. Emlékezetünkbe idézi hosszú utunkat - a keresztség szentségétől, folyamatosan járva a hit útját, az állandó tanúságtételt, amely a Szentlélek vezetésével és irányításával történik életünkben. Joggal kérjük: növeld kegyelmedet, amelyet megadtál nekünk. A felajánló könyörgésben a pap az áldozat elfogadását kéri az Istentől. Elsődlegesen az oltáron lévő kenyérre és borra gondol, de benne szerepel - a húsvéti öröménekből visszacsengve - az életünk is. Urunk felszólít mindnyájunkat követésére és a róla szóló tanúságtételre. Amikor már vele találkoztunk, a szentség erejének megmaradását kérjük a magunk számára. Ennyi öröm után többszörös allelujától visszhangzó lélekkel térünk vissza a mindennapi életbe Krisztus küldötteiként. Verbényi István
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|