"Méterekkel a harcolók fölé magasodott..."

Pacsay Fidél kapucinus atya Avianói Márkról

Újabb boldog, akihez nekünk is sok közünk van, akiről ugyan nem mondhatjuk, hogy mi magyarok adtuk volna őt az egyháznak, mégis büszkék lehetünk rá. Büszkék, mert ő, mint a hit védelmezője, Európa megmentője a mi hitünket is védelmezte, a mi hazánk megmentéséért is fáradozott. "Csodálatos, amit értünk tett" - mondja róla Pacsay Fidél atya, budai kapucinus házfőnök, plébános. Fidél atyával Avianói Márkról beszélgettünk, aki Európának a töröktől való megszabadulásáért fáradozva tizenhárom alakalommal járta meg - kapucinus szerzeteshez illően gyalog - az Itália és Magyarország közötti utat. Marco d´Avianót halála után több mint háromszáz évvel, 2003. április 27-én, Rómában a boldogok sorába emeli a Szentatya.

Fidél atya: Avianói Márkot égi jelenségnek tartották

- Sokat tett a mi megmentésünkért, sokat a török kiűzéséért - mondja Fidél atya -, de általában is igaz, hogy védte az igazságtalanság, méltánytalanság áldozatait. Ha kellett, a magyarokat az osztrákokkal szemben, de tudunk olyan esetről is, hogy zsidókat mentett meg felbőszült olaszok bosszújától. A páduai zsidókat meg akarták lincselni, amikor az a hír járta, hogy budai hittestvéreik öszszejátszanak a törökkel. Márk atya fellépése megmentette a páduai zsinagógát és zsidónegyedet az erőszaktól. Azóta minden szeptember 2-án "Budai Purim" -ot ünnepelnek a páduai zsidók.

A másik példa, hogy Belgrád visszafoglalásakor, 1688-ban nyolcszáz török hadifogoly esett. A keresztények közül egyesek le akarták mészárolni őket, mondván, hogy nem tudnak mit kezdeni velük. Azok Márk atyához fordultak segítségért, ő pedig elérte, hogy megkíméljék az életüket, sőt azt is, hogy hazaengedjék őket.

Szeptember másodikán, 1686-ban, győzedelmeskedtek a Budát a törökkel szemben ostromló császári hadak...

- Az ostrom idején egy ágyúlövedék felrobbantotta a törökök puskaporos tornyát, a dzsámivá alakított Mátyás- templom is megrongálódott. Leomlott az a fala is, amellyel korábban a törökök egy Mária-szobrot takartak el. A robbanáskor a Mária-szobor, amelyről már senki sem tudott, előtűnt a fal mögül, a dervisek pedig kiáltozva futottak ki a templomból: "Mirjam a keresztényekkel van!" Az ekkor, Márk atya ösztönzésére indított utolsó rohammal végül sikerült Budát száznegyvenöt év után visszafoglalni. Márk atya egy lándzsára tűzött Szent József-képpel hágott fel a bástyákra, s még aznap hálaadó körmenetet tartott a Nagyboldogasszony-templom körül, majd ő volt az első, aki a harcok után misét mutatott be a falai között.

Márk atya maga is részt vett a harcokban?

- Nem fegyverrel, hanem kereszttel a kezében járt a harctéren - így is ábrázolja őt a bécsi kapucinus templom előtti szobra. Buda felszabadítása után történt, hogy megjelent Velencében három kereskedő, akik a török sereggel részt vettek Bécs 1683-as ostromában. Tudakolták, hogy valóban ott él-e az a pap, akinek olyan félelmetes híre volt a törökök táborában. Avianói Márk valóban Velencében tartózkodott, találkozhatott is ezekkel a volt katonákkal, akik szerint az a bizonyos pap méterekkel a harcolók fölé magasodott, amint a csatatéren járva, egy keresztet magasra tartva buzdította a keresztény sereget. Ahol ő megjelent, a pogányok azonnal hanyatt-homlok menekültek, mert égi jelenségnek tartották.

Milyen szerepe volt Márk atyának Lipót császár mellett?

- Lipót jóindulatú, vallásos ember volt. Második gyerekként nem uralkodónak nevelték, hanem egyházi pályára szánták. Minthogy azonban a bátyja meghalt, ő lett az uralkodó. Attól kezdve, hogy Márkot megismerte, teljesen rá támaszkodott. Az egyszerű családból származott szerzetes nem tanult sem politikát, sem stratégiát, viszont hihetetlen gyakorlati érzékkel rendelkezett. Tudta: nem elég csak imádkozni, tenni is kell. Bizonyos helyzetekben az asztalra kell csapni. Ha például rájött, hogy a pápától a török elleni harc céljára kieszközölt hatalmas pénzt elpanamázták, nem hagyta szó nélkül. Ahogy azt sem, hogy a Buda ostromára készülő urak minduntalan találtak okot a szórakozásra, kártyára, ivászatra, miközben a katonáknak nem jutott egy marék szalma sem, hogy a sátorban arra hajtsák a fejüket. Márk atya mindezt bátran felpanaszolta a császárnak.

Európa és Magyarország megmentőjeként tiszteljük, holott eredetileg arra kapott megbízást a pápától, hogy prédikáljon...

- 1683-tól, amikor a török Bécset ostromolta, egészen Belgrád visszafoglalásáig Boldog XI. Ince pápa személyes követeként működött, hogy "Szent Ligába" tömörítse a keresztény erőket. A karlócai béke megkötéséig tizenhárom alkalommal tette meg ennek érdekében gyalog az Itália és Magyarország közötti utat. Mégis azt írja egyik levelében: "Jobban irtózom a politikától, mint a haláltól." Amikor csak tehette, kolostorban élt. Egyszer egy ünnepélyes vacsora után meglesték, amikor elvonult imádkozni. Látták, hogy nagy fényesség veszi körül, amint térdel a cellájában. Valószínűleg annyira vágyódott az imádságra, hogy amikor végre lehetővé vált a számára, akkor azonnal és teljesen bekapcsolódott az isteni erőtérbe.

Márk atya a bánat felindításával kezdte az imádságot, prédikációiban is ezt hangsúlyozta. Csak élő lelkek fogadhatják be az Isten igéjét - ismételte. Imádság, vagy a szent tanítás meghallgatása előtt fel kell támasztanunk a lelkünket! A latinon és olaszon kívül más nyelven nem beszélt, a nép mégis értette a prédikációját. Ezrek és ezrek zokogva hallgatták őt. Müncheni jezsuiták jegyezték fel, hogy egyszer harmincötezren áldoztak a miséjén. Ugyancsak Münchenből, az ottani kapucinus rendházból való az a lajstrom, amely szerint százötven mankót, negyven botot, számos sérvkötőt és más effélét hagytak ott az emberek egyetlen prédikációja után.

Gyógyított is?

- 1674-ben Páduában prédikált egy apácakolostorban, majd megáldott egy hosszú idő óta beteg nővért, aki azonnal meggyógyult. Ez az eset alapozta meg a hírnevét, később több alkalommal úgy kellett kimenekíteni az imája által gyógyulást várók közül. Mint prédikátor, akinek a környezetében csodálatos gyógyulások történtek, bejárta Európa nagy részét, így lett ismert Bécsben is. Amikor egy-egy diplomáciai, illetve a török elleni harcot segítő küldetését elvégezte, azonnal viszszatért a szerzetes-prédikátori hivatásához. Minden nagyböjt negyven napját végigprédikálta, s rendszerint a diplomáciai küldetésbe indult a feltámadási körmenet után.

Mikor kezdeményezték Márk atya boldoggá avatását?

- 1702-ben, három évvel a halála után Lipót császár indította az eljárást, ám utódai nem követték ebben. Több mint száz évvel később, az 1830 körül folytatódó pert az európai forradalmak szakították meg. Ismét száz év telt el, amikor az 1930-as években, Bécsben, a kapucinus templom előtt szobrot állítottak neki, ekkoriban újra lendületet kapott boldoggá avatás ügye, csakhogy hamarosan kitört a II. világháború. A halálának háromszázadik évfordulója kapcsán (1999) aztán ismét megerősödött a tiszteletének hivatalos elismerését szorgalmazó kezdeményezés, és most már bizonyára eléri a "boldog" végkifejletet.

Az oldalt összeállította: Szikora József

* * *

A magyarokat sértette egy kicsit, hogy Avianói Márk javaslatára vitette Bécsbe Lipót császár a máriapócsi kegyképet. Máriapócson, a görög katolikus templom ikonosztázionján 1696-ban könnyezett a Mária-kép, azoknak a csatáknak az idején, amikor Buda visszafoglalását követően Belgrád felé verték a törököt. Az eset hírére nagy tömegek kezdtek zarándokolni Máriapócsra. A képet a császár Bécsbe, a Stephansdomba vitette, Márk atya pedig körmenet élén vitte körbe a városban, a keresztény had sikeréért könyörögve. Az eredeti máriapócsi kegykép a mai napig Bécsben van, de nem könnyezett többé. Máriapócson viszont pótolták a képet az eredeti másolatával, s az újólag könnyezett 1715-ben, majd 1905-ben.

* * *

Márk atya 1686 májusában érkezett Budára, hogy a várat ostromló hadat segítse. Az ostrom egész idején a keresztény táborban tartózkodott. Lelkesítette a katonákat, a vezéreket, és tudósításokat írt az ostrom menetéről. A végső győzelem, a vár megszabadítása a töröktől, szeptember 2-án született meg. Ezzel igazolódott, amit Boldog XI. Ince pápa egy korábbi levelében írt Márk atyának, hogy ugyanis a BUDA szó az ő értelmezésében ezt jelenti: Beata Virgo Dabit Auxilium, azaz a Boldogságos Szűz megadja majd a segítséget.

* * *

Széchenyi György prímás, esztergomi érsek (a prímási szék akkor a török hódítás miatt Nagyszombatban volt) Avianói Márk érdemeiért rendelte el, hogy a kapucinusoknak legyen Budán kolostoruk. A középkorban már állt a Vízivárosban egy Szent Anna tiszteletére szentelt kápolna, amelynek a helyére 1555-ben Tojgun pasa dzsámit építtetett. Ennek, és a mellette lévő török iskolának és rituális fürdőnek a falait felhasználták később a kapucinus templom és kolostor építésekor. Az 1687-es érseki adomány révén működik - plébániával együtt - az Alsó-Vízivárosban a kapucinus rendház.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu