|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Könyvespolc Bencés könyvek pünkösd előtt (Bencés Kiadó és Terjesztő Kft., Pannonhalma, 2002.) Folytatódik a Bencés Lelkiségi Füzetek sorozata, a kiadó újabb és újabb értékes kötetekkel bilincseli le figyelmünket, és mozgatja, ébresztgeti lelkünket, nyitogatja szemünket a Fentvalóra. A legfrissebb termésből két kötetet, valamint egy harmadik, formailag nem a sorozatba illeszkedő bencés kiadványt ajánlok a tisztelt Olvasó könyvespolcára. A sorozat 29. darabja a neves és kedvelt szerző, Anselm Grün Élet az Életért című könyve, amely a tisztasági fogadalom kérdéskörét elemzi. Manapság, amikor egyre gyakrabban hallunk különféle elképzelésekről, melyek a cölibátus szükségességét, fenntarthatóságát, jövőbe mutató jellegét, eredetét és majdani sorsát érintik, különösen fontos - ráadásul: nagyon érdekes is -, hogy minél több avatott, tisztán, világosan és közérthetően gondolkodó és író szakember véleményét ismerjük meg ebben a témában. Most csak egyetlen, a kötet ívét is felvázoló gondolatot ragadjunk ki Anselm Grün gondolatmenetéből. Számára a tisztaság evangéliumi tanácsa az ember igazi emberré válásának útját jelöli ki. E folyamat három fontos lépése: elfogadás, elengedés és megengedés. Elfogadom magam erősségeimmel és gyengeségeimmel együtt, elfogadom Isten szándékát, amelynek eszköze vagyok. Elengedem mindazt, ami a földhöz, a javakhoz kötöz. De elengedem önmagamat is: engedem, hogy Isten egészen átjárjon. S végső soron megengedem, hogy Isten képmása átragyogjon rajtam, hogy olyan lehessek, amilyennek megálmodott. Amikor Grün a házasságról való lemondásról ír, azt keresi, hogy a szexualitás, illetve az arról való lemondás révén hogyan lehet az ember egyre inkább képmássá. A Bencés Kiadó könyveit figyelve úgy tűnik, a Regula újra és újra felbukkan a kínálatban. Nem véletlenül. Szent Benedek műve mély kút, üdítő vízforrás, csillogó víztükör. Olyan kút, melynek vize több száz esztendő elteltével is friss marad, melyből a századok során mindig lehet, sőt érdemes meríteni. S aki egyszer megízlelte, az vissza-visszakívánkozik a frissülés helyére, s arra törekszik, hogy mindezt másokkal is megossza. Erre a megosztásra tesz kísérletet két újonnan megjelent bencés kötet. Egyikük a Regula újabb, bővített kiadása, Szent Benedek Regulája
címmel. Nem arról van szó, hogy Benedek Regulájának szövegét bővítették volna, csupán a hozzá kapcsolódó, magyarázó, más-más szempontból megvilágító tanulmányok, végső soron a Regula tanulmányozásának szempontjai egészültek ki, lehetővé téve a szélesebb megismerést. E legfrissebb Regula-kiadásba bekerült A Regula lelkiségének alapelemei című fejezet. Ez az írás kiváló összefoglaló és rendszerező munka a Regula főbb témáiról, így arra is tökéletesen alkalmas az új kiadás, hogy egy-egy témakörről gyors, általános tájékozódást nyújtson, míg az érdeklődő olvasó megtalálhatja a kötet lapjain a részletes kifejtést, az eredeti szöveget is. A Lelkiségi Füzetek 31. kötete szintén Szent Benedek Regulájához kapcsolódik, A Regula ösvényén I. címet viseli. A kötet a Pannonhalmi Szemle című folyóiratnak A Regula ösvényén rovatában megjelent írásokat gyűjti csokorba. Mint a könyv címéből is kitűnik, több kötetnyi írásról van szó, melyek megjelentetésével magához a benedeki Regulához, annak megértéséhez és talán továbbgondolásához kíván közelebb segíteni bennünket a Bencés Kiadó. A cikkgyűjtemény első kötetében tizenkét tanulmány, közöttük Mártonffy Marcell, Várszegi Asztrik, Söveges Dávid és Anselm Grün írása kapott helyet. Más-más szempontból és módon, de mindegyikük a közösségi élet kérdéseit tárgyalja: közösség a rend tagjai között, és közösség Istennel. Minden bizonnyal bennünket is ez a két alapvető kérdés mozgat: hogyan tudnánk mind nagyobb békességben és szeretetben élni embertársainkkal, és mi módon kapaszkodhatnánk minél szorosabban Isten szeretetébe. Az ígéretes kötet - miként maga a Regula - nem csak a szerzeteseknek kínál válaszlehetőségeket. Balázs István Biblia, több hangra Új, irodalmi szentírásfordítás jelent meg Párizsban
A budapesti Francia Intézetben május 7-én bemutatták a francia kulturális élet egyik új büszkeségét, amely egy új szemléletű teljes bibliafordítás. A katolikus Bayard kiadó gondozásában megjelent munka hat év alatt készült el. Huszonhét katolikus, protestáns, zsidó és felekezeten kívüli biblikus szakemberből és nyelvészből, valamint húsz íróból, költőből és műfordítóból álló csoport közös alkotása. A szakma valóságos könyvsikerről beszél, hiszen néhány hónap leforgása alatt több mint százötvenezer példányban látott napvilágot a könyvek könyvének új változata, pedig az ára igen borsos: 44 euró. A kiadványt nemcsak az egyházi könyvesboltok, hanem a nagy könyváruházak és bevásárlóközpontok is terjesztik, így e kiadvány olyanokhoz is eljuthat, akik a hagyományos katolikus könyvkereskedéseket nem látogatják. A könyv szerkesztője, Frédéric Boyer az Új Embernek nyilatkozva elmondta, hogy igazi csapatmunkában készült a fordítás. Szinte mondatról mondatra átbeszélték a biblikus szakemberek az általuk készített nyersfordításokat az irodalmárokkal, akik ezt követően közérthető, mai irodalmi francia nyelvre ültették át a szentírási könyvek hiteles tartalmát és szellemiségét. Különösen figyeltek arra, hogy az eredeti irodalmi műfajok és a nyelvi közeg jellegzetességei is megőrződjenek. "A szerkesztés során tudatosan vállaltuk a sokszínűséget, hiszen a bibliai szövegek is - születésük idejét, helyszínét, közegét és szerzőit illetően - igen különböznek egymástól. Ezt a sokszínűséget próbáltuk meg a kortárs bibliatudomány és a mai irodalmi irányzatok sokszínűségével jelenvalóvá, érthetővé tenni" - mondta a könyvbemutatóra szintén Budapestre érkező francia katolikus pap és exegéta, Jean L´Hour, a Párizsi Külföldi Miszszió tagja. A keresztény egyházak általában örömmel fogadták a kezdeményezést, és egyes katolikus közösségek már liturgikus szövegekként is használják az új fordítás egyes részleteit. Az elsődleges cél azonban nem a meglévő fordítások helyettesítése volt, hanem egyszerűen az emberiség egyik legértékesebb kincsének közérthető és hűséges bemutatása a ma embere számára. S ezzel sikerült hozzájárulni a kereszténység és a kortárs kulturális közeg közötti párbeszédhez. Sz. Cs.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|