Jegyzetek a liturgiáról

A 47. zsoltár - pünkösdkor

A pünkösdi liturgia jeles szövegei közé tartozik a 47. zsoltár. Olvassuk most el ilyen pünkösdi értelemben:

Nagy az Úr, és igen dicséretes a mi Istenünknek városában. Pünkösd ünnepén különleges erővel nyilatkozik meg Isten nagysága, és hozzá éppen Jeruzsálemben, az ő egykori választott városában. Az ő szent hegye, ékességes dombja mind az egész földnek öröme, Sion hegye, északra néző orma, a nagy Király városa. Lelki szemünk előtt ott van a szent város, benne Isten szentélyével, s íme, az Ószövetségben titkosan működő Lélek most kiárad a földre, alig néhány száz méterrel távolabbra az ő szentségének ősi lakóhelyétől. Az Isten annak házaiban ismeretes, az Isten lett az ő menedéke. Ez a kiáradás azonban nemcsak a régi folytatása, hanem valami új: az új Jeruzsálem maga az egyház, amely ma születik. S ez az egyház már nincs egyetlen földrajzi helyhez kötve: az egyház "házaiban", vagyis minden lélekben ismeretessé teszi Istent a Lélek, aki valóban menedékünk, segítőnk, hiszen az ő neve Paraclitos, azaz Védelmező.

Mert íme, a föld királyai öszszejöttek, egybegyűltek ellene. De midőn meglátták, elcsodálkoztak, megháborodtak és szétfutottak. A reszketés fogta el őket, és fájdalmak, mint a vajúdónak kínjai. Miként a heves szélvészben, összetöröd a Tarzisz hajóit. Ez a szakasz egy győzelmi "jelentés". Harcról beszél, melyben Isten és az ő választottai győzelmet arattak. Ám az Újszövetségben a földi egyház nem azzal arat győzelmet, hogy megsemmisíti a bűnösöket, hanem hogy megsemmisíti bennük a bűnt. Ahogy Péter apostol pünkösdi beszédében elmondta: a fejedelmek és írástudók összejöttek Krisztus ellen, ti pedig az ő biztatásukra a "pogányok keze által felszegeztétek és megöltétek" őt. De feltámadásán mind "elcsodálkoztak, megháborodtak", s "e szavak hallatán mintha szíven találták volna őket, ezt kérdezték: Mit tegyünk, atyámfiai? Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg..." - Íme, az Istennek és az ő egyházának első győzelme!

Miként hallottuk, látja most szemünk a seregek Urának városában, a mi Istenünknek városában, melyet Isten alapított mindörökké. Igen, hallottuk a prófétáktól. Péter Joel prófétára hivatkozva prédikál. De látja most szemünk a seregek Urának városában a prófécia beteljesedését a tűzlángok és nyelvek csodájában. És mivel ezt a várost Isten mindörökre alapította, a mi szemünk is, akik itt élünk Isten egyházában a XXI. században: látja szemünk, amit az Írás hirdetett, és most ezen a pünkösdön is átélhetjük a Lélek lejövetelét, hiszen Befogadtuk, Isten irgalmasságodat templomodnak bensejében. Az irgalmasság, akit befogadunk, maga a Vigasztaló Lélek. A templom, ahol befogadjuk: Jeruzsálem, az új Jeruzsálem, és lelkünk, melyet e Lélek szentelt templommá.

A te neved, ó Isten, és dicséreted kiárad a földnek végső határáig, igazsággal teljes a te jobbod. Pünkösd a missziós egyháznak is születésnapja. Az elzárt házból kiárad Isten valódi neve az egybegyűlt háromezerre, majd tovább egész Júdeára és Szamáriára, és tovább, a földnek végső határáig.

De a misszió csak következménye az isteni eseménynek, melyet a liturgia ünnepel. A liturgia az önfeledt, szinte cél nélküli szemlélés, örvendezés és magasztalás világa. Hát szemléljük, örvendjünk rajta, és magasztaljuk érte Istent: Vigadjon Sion hegye, és örvendezzenek Júda leányai a te ítéleteid miatt, Uram! Járjátok be Siont, és kerüljétek meg falait (egykor nemcsak húsvétkor, de pünkösdkor is volt körmenet!), számláljátok meg annak tornyait. Tartsátok meg tehát az ünnep illő szertartásait, s miközben a Lélek eljövetelét celebráljátok, örvendezzetek műveinek is. Az ő legfőbb műve az egyház, annak tanai, szentségei, szent szokásai. Ezek ennek a városnak tornyai, várai:

Vegyétek szívetekbe várait, fussátok végig házait, hogy hirdessétek a jövendő nemzedéknek: Mert itt az Isten, a mi Istenünk, itt lakik örökkön-örökké, Ő vezet minket mindörökké! Ahogy Krisztus megígérte: "Én veletek maradok mindennap a világ végezetéig", és "elküldöm nektek Lelkemet".

Olvassuk most el még egyszer az egész szöveget, s engedjük, hogy hol itt, hol ott támadjon fel elménkben a pünkösdi tények világossága.

Dobszay László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu