Indulás előtt

Lecke olvasásból

- Miért akarsz megtanulni olvasni? - kérdezi a riporter egy óvodástól.

- Hogy majd olvashassak a gyerekeimnek - válaszolja a kislány.

- Miért jó, ha az ember tud olvasni? - ez a kérdés egy iskolás kisfiúnak szól, ő már egy rövidebb mesével is jól elboldogul.

- Azért jó, mert így olvashatok meséket a kistestvéremnek.

Elvadult, elromlott világban élünk, amelynek legfőbb ura a pénz. Mindent és mindenkit eltipornak a törtetők, minden eredetit, minden szépet elnyel a globális világ. Így érezzük sokszor, és sajnos van is rá okunk. Nemcsak máshol látjuk, nemcsak az újságban olvassuk, bizony, a magunk bőrén is tapasztaljuk a romlást. Mi is vadulunk, minket is elcsábítanak a reklámok, bevásárló központok, olykor mi is ész nélkül áldozunk a Mammon oltárán. Szóval, van baj elég...

S akkor jön két magyar kisgyerek és arról beszél, hogy valamit, amit megszerzett, ami az övé lett, azt odaadhatja másnak! Az egyik ötéves, a másik hat, rájuk még nem hatott ez a csúnya világ, csak a szülői ház, meg amit a génjeikben hoztak. Azért örülnek, hogy van valamijük, mert adni tudnak belőle!

Normálisak ezek egyáltalán? Nem valami globális kommunikációra alkalmas nyelven, hanem egy kis nép nyelvén, magyarul tanulnak olvasni. Meséket olvasnak, ahelyett, hogy befektetési tanácsadót vagy reklámgyártási útmutatót forgatnának. Nem önmaguknak olvasnak, hanem valaki másnak.

Remélem, biztosra veszem, hogy nem csak ez a kettő ilyen, többen is vannak. Egyébként csuda kópék a kicsik, olyan kincset választottak, amelyik nemhogy fogyna, éppen gyarapszik azáltal, hogy adnak belőle. S remélem, hogy ők maguk is, az ilyen adakozók, sokasodnak. Gyarapítják számukat azok az anyukák, akik beszélnek, énekelnek, mesét olvasnak a gyermeküknek, már a születése előtt, s azután még inkább teszik ezt.

S remélem, hogy aki felnőttkorára esetleg elfelejtett volna, az is megtanulhat újra olvasni.

- szikora -

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu