Kormányzat és egyház

A gyakorlat mutatja meg az igazi szándékokat

Az alakuló új kormány miniszterelnök-jelöltje, Medgyessy Péter és Kovács László MSZP-elnök kezdeményezésére a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia állandó tanácsának tagjai - Paskai László bíboros, Seregély István érsek, Bosák Nándor és Veres András püspökök - május 10-én megbeszélést folytattak a Országház Gobelin-termében a kormány és az egyház jövőbeni kapcsolatáról. A találkozón elhangzott, hogy az új kormány nem kíván változtatni az egyházzal kapcsolatos törvényeken, és minden erejével törekszik azok megvalósítására. A miniszterelnök-jelölt bejelentette, hogy az egyházi ügyek intézése ezután közvetlenül az ő irányítása alatt, a Miniszterelnöki Hivatalban történik egy később kinevezendő államtitkár vezetésével.

Melyek azok az alapkövetelmények, amelyeket a püspöki kar elvár a szabadon választott mindenkori kormánytól az egyházzal, a társadalommal és a magyar nemzettel kapcsolatban - kérdeztük Veres András püspököt, a püspöki konferencia titkárát.

- Mindenekelőtt tényként szeretném megállapítani, hogy immár tizenkét éve Magyarországon az egyház szabad. Ez nemcsak a hitéletre vonatkozik, hanem az egyház társadalmi célú tevékenységére is. Az oktatásban, a szociális gondoskodásban, a kultúra területén kifejtett egyházi munka a hívő emberek alapvető igényének megnyilvánulása és az egész társadalom számára hasznos tevékenység. A mindenkori kormánynak feladata, hogy ezt az egyébként törvény által biztosított lehetőséget gyakorlatilag is megadja az egyház számára. A katolikus egyház vonatkozásában a vatikáni megállapodás biztosítja ennek alapját, amellyel az elmúlt négy évben sikerült a törvényeket is összhangba hozni. Így most már Magyarországon törvényes garanciája van annak, hogy a katolikus egyház szabadon végezhesse sokrétű tevékenységét. Természetesen az élet változik, megjelenhetnek újabb igények, akkor keresni fogjuk a kormánnyal a kapcsolatot, hogy kidolgozzuk ezek megvalósulásának lehetőségét.

Bízik-e abban a püspöki kar, hogy az egyház működését az elmúlt négy évben segítő kezdeményezések folytatódnak? Gondolok itt például a Széchenyi Terv és a Szociális és Családügyi Minisztérium pályázataira, egyházközségeket érintő lehetőségekre, a vallási turizmus fejlesztésére, a családerősítő közösségek munkájának segítésére, a kistelepülések lelkipásztori tevékenységének intézményes anyagi támogatására.

- A Fidesz-MDF kormánnyal konstruktív kapcsolatunk volt, hiszen céljaink gyakran közösek voltak, és a kormány úgy ítélte meg, hogy az egyház tevékenységét támogatnia kell. Ebben bízunk most is, hiszen a választásokra kiadott két körlevelünkben felsorolt értékek, amelyeket a hívek figyelmébe ajánlottunk, úgy tűnik, visszhangra találtak mindkét oldalon. Bízunk abban, hogy ha úgy ítélték meg a választások időszakában, hogy ezek a szocialista párt értékrendjével megegyeznek, akkor az új kormány támogatni fogja ezeknek az értékeknek a további megvalósulását. A konkrét kormányzati gyakorlat mutatja majd meg az igazi szándékokat.

Az egyházi kapcsolatokkal foglalkozó kormányzati részleg ismét államtitkárság rangjára emelkedik, és a Miniszterelnöki Hivatalon belül fog működni. Ezt a történelmi egyházak az előző kormány idején is szorgalmazták. Pozitív jelnek tekinthető-e ez a lépés?

- Igen. Ezzel a lépéssel a felállítandó kormány kifejezésre juttatta, hogy miniszterelnöki szinten akar az egyházi ügyekkel foglalkozni. Ezt valóban már korábban felvetettük: szerencsés volna az egyházi ügyeknek ilyen szintű képviselete. Természetesen nem ettől függ az egyházpolitika hatékonysága, hanem attól, hogy a kormányzat hogyan akarja az egyházi kérdéseket kezelni, illetve ki az, aki ennek az ügyintézésnek az élén áll, államtitkári beosztásban.

Kívánatos lenne, hogy az egyház mindennapi élete, anyagi működési feltételei ne függjenek a választások kimenetelétől, s az igazán lényeges társadalmi küldetésére tudjon összpontosítani, hogy a nemzet nagy kérdéseiben valóban hosszú távon partnere és segítője lehessen a társadalomnak. Az elmúlt évtizedben lépésről lépésre közelebb került ehhez az ország.

- A püspöki konferenciának az a célja, hogy függetlenségünk még teljesebbé váljon a mindenkori kormánytól. Ennek jogi feltételei már biztosítottak. Azáltal is, hogy nemcsak a katolikus, hanem a többi történelmi egyházzal is kötöttek ilyen megállapodást az előző kormányzat időszakában, tehát a törvények és ezek a megállapodások is kellőképpen biztosíthatják a függetlenséget. Remélhetőleg egyetlen pártnak, egyetlen kormánynak sem áll érdekében, hogy a meglévő törvényeket megváltoztassa és az eddig megvalósított demokratikus szabadságot valamiképpen korlátozza. Az eddig hozzánk érkezett üzenetek ezt látszanak alátámasztani. Ha a felálló kormány ebben a szellemben kíván működni, akkor nincs mitől félni. Egyházi intézményeink töretlenül tudják végezni az egész társadalom számára fontos tevékenységet, amelyet az elmúlt négy évben, illetve immár tizenkét éve kifejtenek.

Sz. Cs.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu