A Szentatya Azerbajdzsánban és Bulgáriában

II. János Pál pápa május 22-én indul 96. külföldi lelkipásztori útjára. Először Bakuba repül, a Kaszpi-tó vidékére, egy volt szovjet köztársaság, Azerbajdzsán fővárosába. Ez a kaukázusi ország 1991 óta független állam. Lakosainak többsége muzulmán. Baku egyetlen katolikus templomát a harmincas évek végén a szovjet hatalom lerombolta. Az ország kicsiny katolikus közössége főleg lengyel és örmény származású. A latin szertartású katolikusok szervezetileg az 1993 decemberében létrehozott kaukázusi apostoli kormányzósághoz tartoznak.

Szófia nemzetközi repülőterére 23-án este érkezik a pápa. A balkáni köztársaság területén már a IV. században megjelent a kereszténység, de a bolgár kereszténység korszaka a IX. század elején kezdődött Manuel drinápolyi érsek tevékenysége nyomán. I. Borisz fejedelem 865-ben keresztelkedett meg. Az ország Róma és Bizánc ütközőpontján hamarosan bizánci, illetve a szakadás után ortodox kereszténnyé vált. A XIX. századig tartó török uralom sem változtatott ezen. Lakosságának többsége - legalábbis anyakönyvi értelemben - ma is ortodox vallású. A katolikus kisebbség egyházkormányzati központjai 1758-tól Szófia és 1789-től Nikopol voltak. Jelenleg (1979 óta) a két katolikus egyházmegyében (Szófia-Plovdiv és Nikopol), 39 katolikus pap látja el a lelkipásztori szolgálatot.

Amikor a kommunista kormányzat 1947-ben szétválasztotta az ortodox egyházat és az államot, a katolikus iskolákat is államosították. A külföldi származású szerzeteseket 1948-ban kiutasították. Egy év múlva megszakították a diplomáciai kapcsolatokat a Vatikánnal. A katolikus egyház vezetőit bebörtönözték, részben ki is végezték. Jevgenyij Bosszilov püspököt 1952-ben kivégezték, mert nem volt hajlandó a Rómától elszakadó egyház élére állni. Őt a Szentatya 1998-ban boldoggá avatta. Két papja ugyanakkor lett vértanú. Az ő boldoggá avatásukra most kerül sor a pápalátogatás utolsó napján.

A szófiai MBMD közvélemény-kutató intézet felmérése szerint hárommillió bolgár lakos készül az utcán köszönteni a pápát. Minden társadalmi rétegben nagy a várakozás és érdeklődés iránta. A megkérdezettek 47 százaléka úgy véli, hogy a pápalátogatás sokat javít Bulgária nemzetközi megítélésén. Csak négy százalék véli úgy, hogy a pápa látogatása csökkenti az ortodox egyház társadalmi befolyását.

A bulgáriai pápalátogatás érdemben május 24-én kezdődik a köztársasági elnöknél tett udvariassági látogatással. Ezután az ortodox patriarkátus székesegyházába megy a pápa, majd megkoszorúzza Cirill és Metód emlékművét a szláv írásbeliség és a bolgár kultúra napján. Ezt követi az udvariassági látogatás Maxim pátriárkánál és a Szent Szinódusnál. Délután a kultúra, tudomány és művészet képviselőivel találkozik a Szentatya.

A világhírű rilai ortodox kolostor meglátogatása a 25-i délelőtti program, délután más egyházi vezetőkkel találkozik a pápa. Látogatása utolsó napján Plovdivba, a katolikus kisebbség régiójába megy a Szentatya. Délelőtt lesz a két vértanú pap boldoggá avatása. Délután a fiatalokkal találkozik és visszaindul Rómába a Szentatya.

Rosdy Pál

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu