Mariazell és Magyarország kapcsolatai

Konferencia Esztergomban

A szakrális helyek történetében vannak kiemelkedő dátumok, minő az idei, az európai hírű ausztriai kegyhely és hazánk kapcsolatában. Míg másutt a történelem esemény-krónikáját írják, itt a lelkiségtörténet kap hangsúlyt. Nagy Lajos királyunk uralkodása - a lovagkirály eszményében a máriás lelkület -, s az itthoni Mária-tisztelet találkozott a XIV. század derekán Mariazellben. A gótikát felváltó reneszánsz bár nem mindig kap elismerést, mégis a benső szabadság ősi mozdulatában egyre meghatározóbb az oltalomkeresés: Mária mindannyiunk édesanyja, Magyarok Nagyaszszonya, Ausztria Patrónája.

Ezzel a címmel tartottak háromnapos konferenciát Esztergomban május 6-tól, osztrák, német és magyar előadókkal. A fővédnökök Paskai László bíboros, prímás és Mádl Ferenc köztársasági elnök voltak. Elsőként a két város polgármestere testvérvárosi oklevelet írt alá, ettől kezdve "hivatalossá" váltak az évszázados kapcsolatok. A konferencia a Paskai László bíboros által bemutatott szentmisével vette kezdetét, a bazilikában felhangzott Liszt FerencEsztergomi miséje.

Mariazell "titokzatos" történetének ilyen mélységeket átfogó elemzésére eddig nem került sor. Tizenegy előadó lépett a mikrofon elé. Köztük Walter Brunner grazi professzor Mariazell történetéről adott átfogó beszámolót, hangsúlyozván: a szent hely históriája jóval korábbi időkben kezdődik a XIV. századnál. Szerencsés pillanat Nagy Lajos csillagórája, hiszen attól kezdve új szemlélet, lelkiség erősíti a két ország katolicizmusát. Fazekas István bécsi levéltári delegátus a magyar nemesség zarándoklatáról számolt be: a barokk korban, főleg a nyugat-magyarországi főnemesség népszerűsítette Mariazellt, míg a kor főpapsága jórészt hazai kegyhelyekhez kötődött. A felvilágosodás korának átmeneti visszaesése után, a romantika idején, az arisztokrácia ismét Mariazell felé fordul.

Ladocsi Gáspár püspök az Új Ember kérdésére kifejtette, hogy a mariazelli zarándoklatok az idegen támadások elleni magyar erőfeszítésekhez kötődnek. Nagy Lajos király a török felett aratott győzelméért hálából építette a magyar kápolnát, s később, a XVIII. századi zarándokok is úgy gondolták, hogy a mariazelli Szent Szűz közbenjárásának köszönheti az ország megszabadulását a töröktől. Esterházy Imre prímás különösen kedvelte a kegyhelyet, Ausztria és Stájerország valamennyi főpapja itt köszöntötte őt 1745-ben. 1848-49 tragédiája után a Ferenc József okozta sebekre "válasz": a kegyhely 700. évfordulójára Szcitovszky prímás országos zarándoklatot hirdetett, amelyen több mint 25 ezer magyar zarándok vett részt. A zarándok szándék ez volt: az uralkodó is engesztelődjék meg a magyarsággal.

Mariazellt bensőségessé tette nekünk Mindszenty bíboros személye, akit itt temettek el, majd innen hozták vissza hazájába, hogy végső nyugalmat nyerjen Esztergomban.

Bánhegyi Miksa bencés könyvtáros Koptik Odó sanktlambrechti benedek rendi tudós munkásságát méltatta, aki Mariazellben is szolgált, őre volt a kegyhely kincstárának. 1739-ben Dömölkre érkezett, ahol először a templomot igyekezett rendbe hozni, majd egy kápolnát emelt a Ság-hegyen, ahol elhelyezte a Mariazellből magával hozott kegyszobrot. Ezzel a gesztussal kezdődött igazán Celldömölk lelkiségtörténete...

Tóth Sándor főiskolai tanszékvezető búcsújárásokról, zarándokhelyekről szólt, ahogyan azok a magyar irodalomban századok óta jelen vannak, míg Prokopp Mária művészettörténész Nagy Lajos király művészeti támogatását fejtette ki: Mariazell számos értéket köszönhet az uralkodónak.

A konferencia, amelynek előadásait kötetbe is szerkesztik, júniusban Mariazellben folytatódik.

- th s -

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu