|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Az egyház a számok tükrében A Vatikánban május 5-én közzétették az Egyházi Statisztikai Évkönyvet, melyben a Központi Egyházi Statisztikai Hivatal munkaközössége a 2000-es esztendő adatait közli. A Vatikáni Könyvkiadó gondozásában megjelent évkönyv a 2000-es jubileumi év adatain kívül bemutatja a Szentatya 1978 és 2000 közötti péteri szolgálata alatt történt változásokat. A megkereszteltek száma az említett 22 éves periódusban lassan emelkedett, az 1978-ban regisztrált 757 millióról egymilliárd 45 millióra, mely változás 38 százalékos gyarapodást jelent. Mivel ez a ráta kisebb a világ demográfiai növekedésénél, ezért a katolikusok részaránya a világ összlakosságához mérten enyhén csökkent, 18 százalékról 17,3 százalékra. A jelentős, abszolút értékű növekedés és a csekély, viszonylagos csökkenés világviszonylatban érvényes, ám a területi lebontás lényeges eltéréseket mutat. Afrika katolikus hívői közel két és félszeresére gyarapodtak, itt a növekedés ugyanis 137,4 százalékos. Ázsiában közel háromnegyed részben nőtt a katolikus megkereszteltek száma, pontosan 69,4 százalékkal, míg Európában a legcsekélyebb a növekedés, mindöszsze 5,8 százalékos. Amerika 62,8, Európa 40, Ázsia 2,9 százaléka katolikus. Amerikában az északi féltekén 24,6, Közép-Amerikában 90,1, a déli részen 86,6 százalékos volt a katolikusok aránya. A püspökök száma az említett 22 évben 3714-ről 4541-re nőtt, és ez 22 százalékos növekedést jelez. Ez a gyarapodás itt is egyenlőtlenül oszlik el. A növekedési ráta földrészenként: Afrika 39,1, Amerika 19,7, Ázsia 20,8, Európa 19,5, Óceánia 28,7 százalék. Afrikában tehát kétszer olyan gyors a változás, mint Európa és Amerika esetében. A főpásztorok földrészenkénti megoszlása ennek ellenére csak lassú változást mutat az elmúlt 22 esztendőben. 2000-ben a püspökök 37 százaléka Amerikában, 33 százaléka Európában, 14 százaléka Ázsiában, 13 százaléka Afrikában és 2,7 százaléka Óceániában szolgált. Szem előtt tartva a papok számának csekély növekedését, a püspökök megnőtt létszáma miatt jelentősen csökkent az egy püspökre eső papok száma, 113-ról 89-re. Ez egyrészt pozitív adat, hiszen az egyes püspök jobban tud törődni a kevesebb lelkipásztorral, másrészt nyomasztóan növekszik a paphiány, főleg Európában. A papság számadatai az előző kategóriák növekvő tendenciáihoz mérten csökkenést mutatnak. Az egyház-megyés és szerzetes papság összlétszáma 2000-ben 405 178 volt, szemben az 1978-as 420 971 fővel. Ez azt jelenti, hogy 22 év alatt 15 307 fővel kevesebb lelkipásztor látja el a híveket. Érdekes az egyházmegyés és a szerzetes papok eltérő tendenciája. Míg a világi papok száma a 22 év alatt 3296 hivatással nőtt, addig a szerzetes papság létszáma jelentősen, 19 089 fővel csökkent. A katolikus papok 51 és fél százaléka Európában tevékenykedik, bár a hívek részaránya az öreg kontinensen csak 35,1 százalék. Amerikában viszont, ahol a világ katolikus hívőinek 48 és fél százaléka él, az összpapságnak mindössze 30 százalékára számíthatnak a hívek. Ázsiában és Afrikában nagyjából kiegyenlített a helyzet: Ázsiában a 10,8 százalékos hívő részarányra 8,35 százalék papság jut, míg a fekete kontinensen 6,7 és 7,24 a papság és a hívek részaránya. A tendencia azonban nagy eltéréseket mutat. Európában a statisztikai évkönyv által vizsgált elmúlt 22 évben - vagyis II. János Pál pápa szolgálata alatt - közel azonos mértékben, jelentősen csökkent az egyházmegyés és szerzetes papok száma, 16,6, illetve 16,9 százalékkal. Amerika egészét tekintve az egyházmegyés papok száma 13,7 százalékkal nőtt, míg a szerzetes papok száma 15,6 százalékkal csökkent. Afrikában a papi létszám gyarapodása 208 százalékos, tehát nagyobb a kétszeresnél a növekedés, míg a szerzetes papság 20,6 százalékkal visszaesett. Ázsiában egyértelműen pozitív a változás, 85,5 és 29 százalékos a növekedés aránya a világi és szerzetes papság tekintetében. Az állandó diakónusok - egyházmegyei, illetve szerzetesi státusban - örvendetes és gyors gyarapodást mutatnak a vizsgált 22 éves periódusban. Számuk 5562-ről 27 824-re nőtt, vagyis ötször több állandó diakónus áll Isten népe szolgálatában. Említést érdemel az amerikai kontinens, amely egyedül otthont és szolgálatot ad az összes diakónus háromnegyed részének. Az évkönyv utolsó és nagyon reménykeltő adatsora a kispapjelöltekre vonatkozik. Itt a 22 év alatti változás minden földrészen növekedést mutat, világviszonylatban 73 százalékos átlagban, mivel a kispapok száma 63 382-ről 110 583 főre emelkedett. Afrikában közel négyszeresre, Ázsiában több mint kétszeresére nőtt a hivatások száma, míg Afrikában 65, Európában pedig 12,38 százalékos a növekedés. Abszolút értékét tekintve a legtöbb papjelölt Európában található, számuk 2000-ben 26 879 volt, az öszszes kispap 35 százaléka. A papok és papjelöltek arányát illetően 15-ről közel 28-ra nőtt a 100 papra eső kispapok száma, mely változás csaknem kétszeres ígéretes gyarapodást jelent az eljövendő évtizedekre. (VR/MK)
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|