A vádak minden alapot nélkülöznek

Peter Gumpel jezsuitával, XII. Piusz boldoggáavatási eljárásának vizsgálóbírójával beszélgettünk

2008-ban lesz XII. Piusz halálának 50. évfordulója. Sokan azzal vádolják, hogy közömbös volt a nácizmus áldozatainak szenvedése iránt, és nem emelte fel a szavát az atrocitások ellen. Ön hogyan vélekedik erről?

- Ez természetesen nem így van. A kérdés valójában az, hogy ezek a vádak igazolhatóak-e: a válaszom nem. Először is XII. Piusz többször is felszólalt az ügyben. Elég ha megnézzük az 1942 karácsonyán elhangzott beszédeit, amelyekben nagyon erős kifejezéseket használt. Egy kollégám alapos kutatást végzett a New York Public Library-ben, amely különösen gazdag az abban az időszakban a világon létező angol nyelvű zsidó lapokban és magazinokban. Egyetlen kivétel nélkül mindezek a kiadványok tele vannak csodálattal aziránt, amit XII. Piusz tett a zsidóságért. A New York Times is hasonlóan nyilatkozott.

XII. Piusz - csak Rómában 4-5 ezer embert mentett meg

Amikor 1958. október 9-én XII. Piusz meghalt, az izraeli külügyminiszter, aki éppen New York-ban tartózkodott, azonnal nyilatkozatot adott ki, amelyben magasztalta az elhunytat, amiért védelmezte és felszólalt az üldözöttek mellett. Sir Martin Gilbert, zsidó származású angol történész több alkalommal is foglalkozott a XII. Piusz-kérdéssel, és véleménye szerint, ha valaki alaposan tanulmányozza a témát, látja, hogy a pápa helyesen cselekedett. A többszörös, erős tiltakozásnak az ellen, amit a nácik tettek, nem lett volna pozitív hatása, de súlyosbította volna az üldözöttek helyzetét. Amikor például a Vatikáni Rádió 1939-ben és 1940-ben műsorokat sugárzott a nácik által Lengyelországban elkövetett atrocitásokról, a lengyel püspökök könyörögtek a Szentszéknek, hogy ne tegyék, mert semmilyen pozitív hatása nem volt, ellenben sok problémát és nehézséget okozott.

A nácik XII. Piuszt ellenségüknek tekintették. Elég megnézni a német újságok karikatúráit abból az időszakból. Hitler gyűlölte őt. Csak Rómában XII. Piusz 4-5 ezer embert mentett meg - és ezt a tényt a zsidóság is elismeri - azáltal, hogy elrendelte minden kolostor és egyházi intézmény, a Vatikán és Castel Gandolfo megnyitását az üldözöttek elrejtése számára. Elrendelte az élelmiszer és minden alapvető szükségletük biztosítását is. Tehát azt lehet mondani, hogy semmit sem tett? Egyáltalán nem! Több mint százezer oldalt elolvastam mint az eljárás "kivizsgáló bírója" és teljesen meg vagyok győződve, hogy a XII. Piuszt érő vádak minden alapot nélkülöznek.

Véleménye szerint Rolf HochhuthA helytartó című drámája mennyiben járult hozzá egy negatív kép közvetítéséhez XII. Piuszról?

- Rolf Hochhuth fiatal volt, kevesebb mint harmincéves, amikor azt a színművet írta. Az alkotást az irodalomkritikusok is középszerűnek tekintik. Történelmi szempontból pedig semmit nem ér. Nem komoly tudományos kutatás eredménye. Figyelembe kell venni azt is, hogy Hochhuth erősen baloldali volt, kommunista szimpatizáns. A kommunisták sosem bocsátották meg XII. Piusznak, hogy a II. világháború után, amikor valós veszély állt fenn, hogy Olaszországban a kommunisták kerüljenek kormányra és azt tegyék, amit a kelet-európai országokban tettek, XII. Piusz volt az, aki széles körű szervezésen és nyilvános beszédein keresztül ezt megakadályozta.

A dráma tehát történelmi szempontból semmit nem ér, de más a kérdés, ha a közvéleményre tett hatását tekintjük. Dr. Konrad Repken, korunk egyik legnevesebb történésze egyszer azt mondta nekem: "Kedves Kolléga, a probléma a következő. Mi, történészek évekig tanulmányozzuk a dolgokat, aztán megírjuk, mérlegelve minden szót, hogy ne mondjunk se túl sokat, se túl keveset. Aztán közzétesszük, amelyet talán néhány szakértő elolvas, de a nagy tömegek nem. Az első hozzá nem értő a tévékamera elé ül és a legnagyobb badarságokat mondja, amit az emberek aztán elhisznek. Ez a történészek drámája..."

Hochhuth természetesen azt mondja, hogy a pápának fel kellett volna szólalnia. Én 1942. július 26-án Hollandiában voltam mint száműzött, a nácik üldözöttje. Akkor tizenhét éves voltam. Elmentem aznap a templomba, mint katolikus fiatal, ahol felolvasták az ütrechti érsek pásztorlevelét. Ebben erősen tiltakozott a zsidók deportálása ellen. Mi lett az eredmény? Pozitív hatás? Épp ellenkezőleg. A náciknak nem állt szándékukban a katolikus zsidók deportálása, de azért, hogy megbüntessék az érseket, elsőként vitték el őket, és a zsidók deportálása felgyorsult. Ennek egyik áldozata lett Edith Stein. És ezt követően a katolikus egyházat is erősen üldözték Hollandiában. Tanúja vagyok mindennek!

Melyek XII. Piusz boldoggáavatási eljárásának legutóbbi fejleményei?

- Az eljárás jól halad. Az előző évben három megbeszélésre került sor. Két előkészítő ülés volt, az egyik egy történészekből és teológusokból álló, a másik csak teológusok részvételével zajlott, akik számos kérdést tettek fel. Ez érthető, hiszen XII. Piusz pápasága nagyon hosszú volt, és az előző század legsötétebb időszakában zajlott.

A tizenkét teológus kérdéseire adott válaszaimat írásban juttattam el hozzájuk, és ezután a következő megbeszélés nagyon pozitívan alakult. A következő lépés az lesz, hogy a bíborosoknak és püspököknek kell megvitatniuk a kérdést. Természetesen nem várhatjuk, hogy miután 3500 oldal anyagot elküldtünk nekik, egy hét után eredmény szülessen. Hónapoknak kell tehát eltelnie, hogy az összejövetelükre sor kerülhessen. Azután a pápának kell döntést hoznia, és csak ezt követően kezdődhet el a csoda megvizsgálása, amely a boldoggá avatáshoz szükséges. Ez azonban már nem az én felelősségem. A csodával kapcsolatban jó esetek vannak, reménységre adnak okot, de bizonyosságot nem jelentenek.

Egyesek azonnali boldoggá avatásról beszélnek. Ez évek kérdése, és remélem sikerrel végződik, de nem tudom megmondani, mikor.

Azt mondják, a boldoggá avatás ellenzői miatt halad lassan az eljárás. Mennyire befolyásolja valójában ez a tény a folyamatot?

- Mint relátor (az ügy kivizsgáló bírója) és a megbeszélésekre beterjesztett anyag felelőse az elejétől kezdve hangsúlyoztam, hogy nem lóversenyről van szó. Lassan haladunk, hogy mindent öszszeszedjünk, ami létezik a témára vonatkozóan, és mindenekelőtt, hogy számos levéltárban kutatásokat végezzünk. Ez időbe kerül, mert ezek a levéltárak hosszú ideig nem voltak megnyitva. Tehát várnunk kellett, amíg munkatársaink meg tudják vizsgálni a levéltárak anyagait. A kommunista országok egyes levéltéraival is problémáink voltak. Nem sietünk, száz százalékig biztosak akarunk lenni. Ez az oka az eljárás lassúságának, nem az ellenzőtábor.

Ön szerint mi XII. Piusz üzenete a számunkra?

- Nemrégiben jelent meg egy könyv XII. Piusz pápáról Diplomata és lelkipásztor címmel. Ez egy hibás cím. Ő elsősorban pap volt. Nagy tehetsége miatt került a szentszéki diplomáciai szolgálatba mint németországi nuncius, majd vatikáni államtitkár, és végül pápává választották. Elejétől kezdve azonban lelkipásztor szeretett volna lenni. Amikor 1929-ben lejárt németországi nunciusi megbízatása, egyházmegyét szeretett volna kérni magának, hogy lelkipásztorként szolgálhasson, azonban XI. Piusz pápa maga mellé hívta mint államtitkárt.

Gyerekkoromban találkoztam először XII. Piusszal. Már első alkalommal feltűnt, hogy egy rendkívüli személyiséggel van dolgom. Intelligenciája, spiritualitása és szentsége volt fontos számomra. Azt mondták róla, hogy hűvös, távolságtartó volt, ezt nem tudom megerősíteni. Az általános kihallgatásokon az emberek nagyon lelkesedtek érte, és ő egymás után odament az emberekhez, sőt, egy sarokba félrevonulva gyónásokat is meghallgatott ezeken az alkalmakon. Jósággal, nyitottsággal és egyszerűséggel, alázattal közeledett az emberek felé.

Egy másik fontos dolog, ami ehhez a kérdéshez kapcsolódik, a munka, amelyet a tanítás terén végzett: számos enciklikája, beszédei, amelyek minden kérdésre kiterjedtek. Augustin Bea bíboros XII. Piuszról a következőt mondta: nagyságát majd csak száz év múlva értik meg teljesen az emberek. A II. vatikáni zsinat dokumentumaiban egyetlen szerző, egyházatya, egyházdoktor sem kerül anynyiszor említésre, mint XII. Piusz, több mint kétszázszor. Csak a Szentírást idézik többször. A zsinat során elhangzott felszólalásokban és írásos hozzászólásokban több mint ezerszer nevezik meg. Más érdemei mellett XII. Piusz tanítása áll az abszolút első helyen, és a mai napig teljes értékű maradt.

-ma-

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu