Türingiai napok

Szent Erzsébet emlékezete Németországban

Eisenachban idén nyáron nyitották meg a türingiai napok ünnepségsorozatát, melyet évenként tartanak a tartomány különböző városaiban. Eisenachra a nyolcszáz éves Szent Erzsébet-évforduló miatt került sor, hiszen itt élte le élete nagy részét Erzsébet, és a város várával, Wartburggal ma is a Szent Erzsébet-emlékezés központja.

A gazdag program csak kis részét képezte a Szent Erzsébet-év eseményeinek, amely már 2006 márciusában indult magyar részvétellel, és 2007. november 19-én ér véget. Az események szinte minden fontos helyet felölelnek Sárospataktól Marburgig, és minden idők legnagyobb kiállítását éppen Wartburg várában rendezték, mely még nagyobb és hitelesebb anyagot mutat be, mint a halálának 750. évfordulójára 1981-ben rendezett marburgi kiállítás. Az emlékév számtalan eseménnyel, hangversenyek, előadások, könyvek megjelentetésével és kiállításokkal adózik Szent Erzsébetnek.

Maga a kiállítás gazdagságával és gondos összeállításával méltó emléket állított az Árpádok ezen elhíresült, nagy és bölcs egyéniségének, akit Türingiai Szent Erzsébet néven ismer a világ, és aki a szentek sorában, mint egy sugárzó asszony az irgalmas szamaritánus bibliai példáját testesíti meg elsőként, mind a mai napig.

Maga a kiállítás kronológiai sorrendben mutatja Szent Erzsébet életútját, Sárospataktól, Magyarországról Wartburg-Eisenachon át Marburgig, ahol királylány, hercegnő és nagyhatalmú úrnő létére önként, szeretetből, a legszegényebbek és elesettek mellé áll és szolgálójukká válik. Már az anyagot küldő országok száma is utal a szent népszerűségére, Magyar- és Németország mellett Belgium, Dánia, Franciaország, Anglia, Olaszország, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Oroszország, Svédország, Svájc, Szlovákia, Spanyolország, Csehország, valamint a Vatikán küldte el emlékeit és dokumentumait a XIII. században élt nagy szentről.

Az első helyiség a magyarországi emlékeket mutatja a királyi ház darabjaival, melyből a XIII. századi gazdag ötvös- és aranyművesség fejlettsége tükröződik hazánkban, majd Gertrúd királynő, a szent anyja szarkofágjának darabjait látja a szemlélő finoman kidolgozott márványfaragványokban. Bemutatják a magyar és a meráni származási táblázatot, ahol szembeötlik, hogy országunk II. András korában még nagyobb kiterjedésű volt, mint a hagyományos Kárpát-medencei időben. Majd a türingiai idő következik gyermekkorától házasságáig, valamint azok a XIII. századi eredeti dokumentumok, imakönyv, kódexek, kézzel írt jelentések, melyek személyével kapcsolatosak. Az anyag felöleli a szent ereklyéit, ruhadarabjainak maradékát, majd férjével kapcsolatban a Szentföldre indulását és halálával kapcsolatos dokumentumokat. Nem marad ki azonban vallásossága, mely az akkori keresztény Európa szellemét is messze túlszárnyalta. Számtalan utalás található irgalmas szamaritánus tevékenységére, valamint férjével együtt alapított ispotályaira és később marburgi Szent Ferenc és a Szent János-lovagok (máltaiak) szellemében vezetett és alapított kórházára, ahol maga is lakott és szolgált élete végéig. Eredetiben olvashatja a látogató a szenttéavatási vizsgálatok leírásait, valamint IX. Gergely pápa Bulláját oltárra emeléséről, a csodák és életének tanúvallomásait Marburgi Konrád, valamint szolgálói, kortársai részéről.

A kiállítás második része Eisenachban látható, a Prediger-templomban, mely korábban a domonkosok temploma volt. A város Szent Erzsébet-templomában látható embernagyságú szobra, valamint a plébánia épületében egy kiállítás, mely egymástól elválasztva szimbolikusan adja vissza e nagy szent életének állomásait országunkból elindulva sírjáig.

Úgy hiszem, hogy ha ez a kiállítás anyagával, szimbolikájával elgondolkodtatja a látogatót, megérezteti Erzsébet életszentségét.

Az emlékezést korabeli ruhákban történt felvonulás egészítette ki, ahol több mint háromezer ember élhette bele magát "Németország Dicsőségé"-nek szent életébe.

Néhány nap alatt több mint kétszázezer látogatót regisztrált a város. A katolikus és evangélikus egyház ökumenikus szellemben idézte az ő emlékét, a "Szent Erzsébet-asztal" terítésével, ahol a résztvevők díjmentesen étkezhettek, mint ahogy azt az ő szegényei is megtehették, így érthette meg a látogató Árpád-házi Szent Erzsébet alamizsnálkodását nyolcszáz év távlatából, ami egyben felhívás a ma élő utódokhoz is!

Perjés Ottó

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu