|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
Régi pompájában született újjá A budavári Szentháromság-szobor renoválása A tér közepén - a XVII-XVIII. század fordulóján sűrűn ismétlődő - budai pestisjárványok elmúltát hirdeti a Szentháromság-emlékmű, a würzburgi Philipp Ungleich szoborműve. Ő komponálta meg magát a teljes architektúrát, s ő faragta meg - 1712-1714 között - az azóta megújított alsó figurálisokat is. A pestis-emlékmű domborműveinek és Szent Rozália alakjának pedig Anton Hörger a mestere. A Szentháromság-emlékművet 1759-ben, 1822-ben, 1855-ben, 1916-ban, legutóbb 1960-66 között - Búza Barnabás szobrászművész irányításával - újították meg - írta Zolnay László régész, történész A budai Vár című kis kötetében.
Bálint Sándor néprajztudós a következőképpen "elemzi" a szobregyüttest: Talapzatának hat kőreliefje: 1. Dávid király Istenhez könyörög, hogy az Izrael népét sújtó döghalált távoztassa el. Alatta helyezték el azt az oltárkövet, amelynél a Szentháromság-litániákat tartották. Az oltárkő alatti mélyedésben Rozália fekvő szoboralakja. 2. A budai pestis: egy járványtól sújtott család fölött az Úr keze ragadja el az apokaliptikus angyaltól a pestist hozó nyalábot. 3. Az emlékmű felajánlása. 4. Buda, 5. Magyarország, 6. a Habsburg-ház címere. A mellékalakok: Szűz Mária, Xavér, Kristóf (Lannek Kristóf kamara-igazgató felajánlása), Rókus, Keresztelő János (Launack János polgármester felajánlása), Sebestyén. (...) Szentháromság vasárnapján minden évben körmenetben vonultak a szoborhoz, ahol német, magyar, szlovák és illír nyelvű prédikáció után a sokaság nagymisét hallgatott, a nyolcad alatt pedig a Szentháromság litániáját végezte. 1725-ben megalakult a Congregatio SSS Trinitatis, amelynek célja a Szentháromság kultusza mellett a magyar polgárok gyámolítása, és Budán a magyar nemzetiség terjesztése volt. (...) A Szentháromság-szobor lámpái éjjel-nappal égtek. Gondozásuk az éjjeliőrök feladata volt...
A darabjaira bontott és elszállított oszlop legutóbbi renoválását 2005-ben kezdték el Szabó Péter főrestaurátor vezetésével: megújították az emlékmű öntöttbeton-magját, időtállóbb süttői mészkőből újrafaragták a szobrokat, a korrodálódó fémrészeket pedig krómacéllal helyettesítették. A Szentháromság-szobor rejtett ólomszigetelést kapott, a belsejében pedig - a felvizesedését megakadályozó - "kürtőszerű" szellőzőrendszer fut. A tizenhat méter magas barokk obeliszk Szent István napjától újra régi pompájában lesz látható a Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templom főkapuja előtt. (pallós) Fotó: Cser István
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|