Kegyelmi idő Mariazellben

A nyolcszázötven éves búcsújáró helyre látogat a pápa

evés olyan hely van a szomszédos Ausztriában, ahol jobban otthon érezhetnénk magunkat, mint a stájerországi Mariazell búcsújáró helyén, melynek története jelentős magyar vonásokkal rendelkezik. A település Közép-Európa egyik legjelentősebb zarándokhelyének, a számunkra oly kedves "celli Máriának" otthona. A kegyhelyet évente több millió zarándok keresi fel, és az idei évben ünnepli fennállásának 850. évfordulóját. A város és az osztrák keresztény közösség kívül-belül megszépülve várja XVI. Benedek pápa szeptember 8-án esedékes látogatását.

A kegytemplom

Egy alapításához fűződő történet tanúsága szerint 1157-ben a Sankt Lambrecht-i bencés kolostor apátja egy Magnusz nevű szerzetest bízott meg az itteni erdőkben lakók lelkigondozásával. Ő útjai során egy hársfából készült Mária-szobrot tartott magánál, mely egyik alkalommal csodát tett: a szerzetesre ráesteledvén az útját egy nagy kőszikla zárta el, ekkor a Szent Szűzhöz fohászkodott, s a szikla kettéhasadt. Később a szobrocskát egy fatönkre helyezte, és kis "cellát" eszkábált föléje. Az első hivatalos zarándokok, Szent Vencel cseh király tanácsa nyomán, Henrik morva őrgróf és felesége voltak (1200 körül), akik a helyszínen kigyógyultak köszvényükből.

A kegykápolna

Az igazi fejlődést és a jelentős zarándokhellyé való alakulást Nagy Lajos magyar király segítette elő. 1363-ban egy vesztésre álló török elleni csata éjjelén álmában megjelent a "celli Szűzanya" aki megígérte a másnapi győzelmet. A király reggel felébredvén a mellén egy Máriát ábrázoló ikont talált, mely ma a zarándokhely múzeumának egyik legféltettebb kincse. A lovagkirály a csata emlékére fényes gótikus templomot építtetett (a mai templomtorony és főhajó), biztosítva a későbbi zarándokseregek fogadását.

A kegytemplom a mai formáját, Benedikt Perin apát megbízásából, az 1644-ben induló és csaknem ötven évig tartó barokk építkezés nyomán nyerte el.

A kegyhelyet évente számos magyar és főleg Közép-Európából érkező zarándok és látogató keresi fel. Minden idők legnépesebb magyar zarándokcsoportját, harmincezer főt, a 700 éves évfordulón (1857) Scitovsky János hercegprímás vezette. Itthon, a helyszín évszázados kulturális hatásáról tanúskodik Celldömölk város és az óbudai Kiscell kastély és templomának (ma múzeum) elnevezése is.

A város festői főterének képét a bazilika uralja, mely hármas tornyával hívogatja a látogatókat. A két hagymakupolás barokk torony közül a gótikus torony kilencvenméteres magasságba szökik. A bazilikához és az azt körbeölelő falhoz, akár a régi magyar utcán is (Ungarnstrasse) eljuthatunk, majd a három kapuból az úgynevezett magyar kaput (keleti bejárat) választva, melyet Szent László és Szent Imre szobrával díszítettek, érjük el a főhomlokzat előtti kis teret. A templom kapuja előtt és a szentélyben számos helyen ábrázolták a helyszín történetének két legfontosabb szereplőjét: Henrikmorva őrgrófét és Nagy Lajos magyar királyét. Így a főbejárat előtt a lovagkirály 1757-ben felállított ércszobra, illetve a gótikus főkapu mozgalmas domborművében ábrázolt térdelő alakja köszön ránk. A szentély belsejét a szebbnél szebb barokk elemek dominálják. A templom közepén találhatjuk a trapéz alakú kápolna oltárán a kisméretű kegyszobrot (Máriát és a gyermek Jézust ábrázolja), mely az év nagy részében különböző színes, díszes ruhákba öltözve, és koronával a fején várja a látogatókat. A "Liebfrauenkleid"-ok, általában főúri hölgyek drága hímzései, évszázadok alatt gyűltek össze. Számos ruha magyar kéz szerzeménye, illetve ajándéka. A kegyszobor koronáját általában az 1821-ben Rudnay Sándor által adományozott díszes ötvösmunkával díszítik. A bazilika további éke a főoltár világgömböt formáló oltárszekrénye, mely a XVII. század végén készült.

A templom oldalhajójában található öt-öt kápolna közül számosat magyar szentek tiszteletére, magyar főúri családok adományából alakították ki. Közülük a legismertebb a Szent Lászlóról nevezett. A kápolnában nyugszik Szelepcsényi György hercegprímás (XVII. század), a sírkő felirata tanúskodik a főpapnak a hely iránti olthatatlan tiszteletéről: "Lelkem a mennybe, haló testem Cellbe vitetett, hisz mindkettő után egész életemben vágytam." A padlón található márvány emlékkő tanúsága szerint 1975-től ideiglenesen itt leltek nyugalomra a XX. század nagy magyar hitvallójának, Mindszenty József bíborosnak a földi maradványai.

A templom értékes kincstárral várja a látogatókat: számos császári, királyi, főúri és közemberek által adományozott fogadalmi ajándék van kiállítva. Közülük a legértékesebb, és a búcsújáró helynek a kegyszobor után legjobban tisztelt és becsült ereklyéje a Nagy Lajos király által adományozott úgynevezett Kincstári Madonna. Az 1360-ban Andrea Vanni sienai mester által faalapra készített temperafestmény Máriát ábrázolja a kisded Jézussal. A díszes ötvösmunka eredményeként bekeretezett képet a későbbiekben egy gyöngysorral díszítették. A háromsoros esküvői gyöngyfüzért Batthyány Lujza grófnő adományozta fogadalmi ajándékként esküvője napján. Érdekesség, hogy ebből a házasságból született Boldog Batthyány László, a "szegények orvosa".

A bazilika közelében található a Szentforrás-kápolna, melynek vize a közhiedelem szerint csodát tesz a szembetegségekkel. Egy hála-tábla tanúsága szerint nemrég (2004-ben) csoda történt, a helyi zarándokok elbeszélése alapján egy magyar kislány csodálatosan meggyógyult szembetegségéből.

A főtéri kegytemplom, a különböző kegytárgyárusok bódéi, a homlokzatukon számtalan virágládával díszített több száz éves vendéglátóhelyek sajátos és magával ragadó képet nyújtanak a városnak és látogatóinak.

A celli Szent Szűz hármas címmel és egyben küldetéssel bír. Az évszázados hagyományok szerint ő a Magna Mater Austriae (Ausztria Édesanyja), Magna Domina Hungarorum (Magyarok Nagyasszonya) és Mater Gentium Slavorum (Szláv Népek Anyja). Ennek lelkületében, a helyszínen a hét közép-európai ország katolikus közösségei részvételével, 2004-ben megrendezték a közép-európai katolikus találkozót, illetve azt megelőzően egy ifjúsági találkozót.

A 850 éves gazdag, kegyelmi időt ismeri el személyes jelenlétével a Szentatya, XVI. Benedek pápa, aki a kegyhely főünnepén meglátogatja a celli Máriát. Az ünnepi eseményre Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek az osztrák katolikus közösség nevében meghívta a környező országok közösségeit. Az előkészítés fő mottója, hogy Mariazell üzenetén keresztül kell megmutatni az emberek számára Krisztust. Az eseményt augusztusban a hét közép-európai ország fiataljai részvételével rendezett ifjúsági találkozó előzi meg.

A pápai szentmise helyszínének földrajzi adottságai okán (viszonylag kis terület áll rendelkezésre), minden egyes nemzet korlátozott és előre jelzett számban tud majd részt venni a pápa által celebrált szentmise megünneplésén. Aki személyesen nem tud jelen lenni, az semmiképpen ne csüggedjen, a celli Szűz az év minden napján hívja és várja mind az imádságban jelen lévő zarándokokat, mind pedig az útrakelőket, különösen minket, magyarokat, hogy az évszázadok folyamán elődeink nyomdokaiba lépve, egyesüljünk szándékával, hogy így minél közelebb kerüljünk fiához, Jézus Krisztushoz.

Szöveg és kép: Kuzmányi István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu