Az egységkeresés alapélménye

Az ortodoxia lesz a középpontban az ökumenikus találkozón

A nagyszebeni eseményre készülve egy év eleji találkozón

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) és az Európai Egyházak Konferenciája (KEK) Nagyszebenben rendezi a harmadik európai ökumenikus találkozót szeptember 4. és 9. között. A bázeli (1989) és a grazi (1997) nagygyűlést követően idén a romániai Nagyszeben (Sibiu) ad otthont az európai keresztény egyházak tanácskozásának. A földrajzi és lelki értelemben is keletre tolódott öszszejövetel a szervezők szándékának megfelelően arra is utal, hogy Európának "két tüdővel", a nyugati és a keleti kereszténység éltető erejével kell lélegeznie. Ha Bázel a reformáció egyházait, Graz pedig a római katolikus egyházat hangsúlyozta, most Nagyszebenben az ortodox kereszténység kerül a középpontba. A helyszín azonban, amely idén Európa kulturális fővárosa is egyben, felekezetileg is megfelelő mértékben képviseli az ökumenikus mozgalom három nagy irányát: a katolikus, a protestáns és az ortodox kereszténységet. Bár Teoctist pátriárka július 30-i halálával a román ortodoxia a most eltávozott egyházfőt gyászolja, mégis az új egyházi vezető megválasztása egy új korszakot is jelenthet, melynek első állomása éppen a nagyszebeni ökumenikus találkozó lehet az Európa melletti ortodox elkötelezettségben.

A wittenbergi vártemplom kapuján a reformáció 95 tétele

Románia 2007. január 1-jétől az Európai Unió tagja. Az ökumenikus helyszín szerencsés kiválasztása mellett most teljes joggal szólalhat meg a többi tagállam keresztényeivel együtt ennek a földrésznek a jövőjéről. A feladat pedig sürgető, mert Európa történelme elválaszthatatlan a kereszténységtől. Eseményeiben, kultúrájában, tudományos előrehaladásában ott lüktet kitörölhetetlenül a keresztény értékrend. Ha most egy nagyon is elvilágiasodó környezetben kénytelen élni a huszonhét tagállamot képviselő európai uniós keresztény állampolgár, múltjában, gyökereiben mégis a kétezer éves keresztény szellemiséghez kapcsolódik. Akik az 1950-es években az egyesült Európa gondolatát megálmodták, azt csakis keresztény alapokon képzelték el megvalósítani. Ezekre a kezdeményezésekre, de legfőképpen Krisztus küldetésére építhetnek az európai keresztények.

A keresztény egységkeresés alapélménye, hogy az egyházak nem élhetnek úgy egymás mellett, mintha a másik nem létezne, ezért az egyéni vagy a közösségi tanúságtétel szerepét ökumenikus módon kell átgondolni. Tulajdonképpen Isten egész népét kell felkészíteni a tanúságtételre, és a kisebb közösségeket missziós lelkületre kell buzdítani, mert Európának egy új evangelizációra van szüksége. A bizonyságtétel hagyományos formái között szerepel a szolgálat és a közös hit megvallása. Az egyház szeretetmegnyilvánulása a szegényekhez, az elesettekhez, a menekültekhez szól. A hit világos bemutatása pedig fényt gyújt a szekularizált Európában az ember értelme előtt, hogy a helyes utat megtalálja. Itt nagyon nagy szerepe van a ChartaOecumenica 2001-ben - mint a grazi találkozó gyümölcseként - aláírt európai ökumenikus okmányának. Ez a dokumentum a közös tanúságtétel helyes megnyilvánulására hívja fel a figyelmet, és Nagyszebenben ezt az ökumenikus Chartát fogják az egyházak tanulmányozni az Európáért való egységes keresztény megnyilvánulás érdekében.

Az elmúlt két évtizedben megszületett a vágy, hogy Krisztusról mint a világ egyetlen világosságáról közösen tegyenek tanúságot az Európában élő keresztények. Jézus a hegyi beszédben (Mt 5,14) kiemeli, hogy követőinek a fényét nem lehet elrejteni, legyen az egy gyertyatartó vagy egy hegyre épült város, annak sugároznia, ragyognia kell.

Kétezer éve Krisztus világossága ragyog a keresztények élete által Európában, akik bátran mutatták meg hitüket és reményüket. Már az első keresztények között megfogalmazódott az igény, hogy az őket kérdezőknek megfelelő választ adjanak (1Pét 3,15). A tanításon és az istentiszteleteken túl ez gyakran az élet odaadásában, a vértanúság vállalásában is megnyilvánult. A keresztényüldözés elmúltával az egyház hite konkrét formákban jelent meg, de a különböző kultúráknak és hitvallási hagyományoknak megfelelően. Az egyetlen fény Krisztus, aki az egyetlen tanítást is magában foglalja, mely maga az evangélium.

Az ökumenikus mozgalom, mint Isten ajándéka, elősegítheti azt a közös tanúságtételt, melyre Európában minden keresztény hivatott. Feladatunk, hogy az evangélium közös hirdetésében összefogjunk, és különböző módon "legyen az imádság, Szentírás-olvasás vagy a párbeszédnek és a találkozóknak egy sajátos formája", de mégis egységesen jelenítsük meg a társadalom nyilvánossága előtt Isten egész népének hitét. Ökumenikus küldetésünk tehát azt igényli, hogy dolgozzunk ki olyan részletes cselekvési feladatsort, mely által Krisztusról, a világ egyetlen világosságáról szóló közös tanúságtétel egyre hitelre méltóbb lesz. Először az egymás iránti szeretetet kell megmutatni, mert Krisztus maga is azt kérte, hogy "arról ismerjenek meg benneteket, hogy szeretettel vagytok egymás iránt" (Jn 13,35). Másfelől nagy tisztelettel kell azokhoz fordulni, akiknek Jézus Krisztus evangéliumát hirdetjük. Ez lesz Nagyszeben alapvető üzenete. Emellett még számos olyan közös kapcsolódási pont van, amelynek segítségével nagyon sok módon, helyi és nemzeti szinten egyaránt az igazi egységet tudjuk felmutatni, mert már maga az egység is rendkívül meggyőző erővel rendelkezik Európában és a mai világban egyaránt.

Kránitz Mihály, az MKPK Ökumenikus Bizottságának tagja

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu