„Karácsony van, száll az angyal”

— Mi adta az ötletet a karácsonyi témájú könyvhöz?

Rados Péter: — Tudomásunk szerint ilyen válogatás mostanában nem került a könyvesboltok polcaira. Karácsony üzenetét a legszebben, leginkább szívhez szólóan a költők tudják kifejezni. A magyar irodalom óriási kínálatából egyszerre volt könnyű és nehéz a válogatás. A XIX-XX. századi költőknél gyakori téma a karácsony, terjedelmi okok miatt ezért sok szép verset kellett elhagyni. A korábbi évszázadokban azonban jóval ritkábbak a kimondottan karácsonyi témájú versek.

A kötet egyik illusztrációja: Imádkozó Mária az
alvó kis Jézussal – lombard festő munkája
a XVI. Század első negyedéből

Karácsony „ünneplése” már augusztus végén elkezdődik azzal, hogy milyen teflonedényt és másféle fogyasztási cikket tegyünk a fenyőfa alá – a legtöbb embernek ezt jelenti karácsony, ezt sulykolja a média. Mi ezzel szemben „ártatlan” dolgot kívántunk letenni az asztalra, ami méltó az ünnephez, s valóban a karácsonyfa alá való.

— A világirodalomból – hiszen karácsony üzenete egyetemes – miért nem válogattak?

Lengyel Anna: — Nem vállalkozhattunk arra, hogy világnyi verstengerből gyűjtsünk össze egy karcsú kötetre valót. A magyar irodalom gyönyörű karácsonyi versei közül is sok ismeretlen a hazai olvasók előtt. Karácsony üzenete egyetemes, ezt mutatja, hogy szerepel olyan mai költő verse is, akiről tudom, hogy ateista, de Jézus Krisztus születése őt sem hagyta érintetlenül. Nem általában szól ez a költő sem karácsonyról, a szeretetről – semmitmondó általánosságban, amivel teleaggatták a karácsonyt —, hanem arról a puszta tényről, hogy Jézus Krisztus megszületett.

R. P.: — A kötetben zsidó származású költők is szerepelnek – Kiss József, Szép Ernő, Karinthy Frigyes — akiket ugyancsak megragadott karácsony misztériuma. Úgy vélem, ez a tény Magyarországon különösen fontos.

L. A.: — Külföldi vonatkozása a kötetnek az illusztráció. Az esztergomi Keresztény Múzeum anyagából válogattunk gyönyörű karácsonyi témájú táblaképeket.

— Mely kor irodalmából merítettek?

L. A.: — A legrégebbi időkig visszanyúltunk a magyar irodalomban. Az első karácsonyi verset a tizenhatodik században találtuk meg, Sztáray Mihálynál. Mint mindenki a reformáció korában, ő is katolikusból lett luteránussá. Sztáray Mihály gyönyörű tizenhatodik századi nyelven ír karácsonyról, úgynevezett hétszótagos sorokba rendeződő versformában, s ez különös lüktetést ad a költeménynek. Majd időbeli ugrással Ányos Pál következik, a tizenkilencedik-huszadik század magyar lírája pedig ontja a karácsonyi verseket.

A mai magyar irodalomban azért is érdekes a szebbnél szebb versek gazdagsága, mert ateista világban születtek – talán éppen annak szellemi ellenhatásaként. A marxista irodalomértékeléssel szemben azt szerettük volna, hogy szép karácsonyi versek kerüljenek egymás mellé – Szabolcska Mihálytól Weöres Sándoron, Kormos Istvánon, Kányádi Sándoron át Nagy Gáspárig.

Elmer István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu