Karácsony Tajvanban

Kína mindössze Dunántúl nagyságú szigete Tajvan, fővárosa Tajpej. Mint a világon mindenütt, karácsonykor itt is felzeng az ének, mely meghozza az örömhírt: van Megváltója az emberiségnek, megtörtént a legnagyobb csoda, emberré lett az Isten Fia! Ez az ének itt a Phingánje.

Banglades után Tajvan a világ legsűrűbben lakott területe. Huszonkét millió lakosából körülbelül csak háromszázötvenezer a megkeresztelt katolikus, és nagyjából ugyanennyi vagy alig valamivel több a különféle felekezetekhez tartozó keresztény. A többi lakos általában buddhistának vallja magát.

Egy kínai katolikus családnál az asztal
tele van karácsonyi ajándékokkal

Tajvanban jelenleg vallásszabadság van, de „nem minden arany, ami fénylik”. Jüpin bíboros, volt nankingi érsek javaslatára például december 25-ét az alkotmány ünnepévé tették, hogy elejét vegyék a vallási viszályoknak. Amióta viszont a progresszív demokrata kormány vette át az uralmat, december 25-e lekerült az ünnepek listájáról.

Jelent-e valamit Krisztus születése Tajvanban? Külsőségekben egészen biztos, hogy igen. Ebbe nagymértékben belesegítenek manapság az üzletemberek és a TV, a rádió, a folyóiratok. Itt is úgy van, mint bárhol a világon: már hetekkel, hónapokkal előtte feldíszítik az áruházakat, özönlenek a vásárlók.

San bíboros, Tajvan egyetlen bíborosa

Ami azonban az ünnep igazi keresztény jellegét illeti, azt még nagyon kevesen fogták fel. Azért a lakosság színe-java itt is tudja, hogy karácsonykor Jézus Krisztus születését ünnepeljük, még ha egyénileg passzív magatartást tanúsítanak is az ünnep iránt.

Tajvanban két főegyházmegye és hét egyházmegye van, és majdnem minden kis faluban épült katolikus templom. Mi, magyarok különösen is büszkék lehetünk rá, hogy ezek faberendezése (padok, székek, oltár, szobrok, gyóntatószék stb.) egy magyar származású miskolci asztalosmester-művész, Bencze István SJ műhelyéből került ki.

„Adjon az Úr békét”- hirdeti a kínai
írás a Szentháromság képe alatt

Kínaiul a karácsony neve „Sengdáng”. Ez a szó két karakterből, vagy ahogyan a nyelvészek nevezik, ideogrammból áll. A „seng” anynyit jelent hogy szent, a „dáng” pedig annyit, hogy születni, születés. A seng (szent) jel is összetett. Három különböző jelet fedezhetünk föl benne. Az alapjelnek, amin a két felső jel nyugszik, értelme: királyi, fenséges, magasztos, titokzatos, elrejtett (mint a héber kadis szónak is, aminek elrejtett, eltakart volt az értelme). Az alapjel fölötti két másik jel értelme a következő: a bal oldalié fül, a jobboldalié száj. Így már érthető: a szent azt jelenti, hogy arra a valamire, amit fenségesnek, magasztosnak, királyinak, titokzatosnak vagy elrejtettnek nevezünk, oda kell a fülünket hajtanunk, meg kell hallgatnunk, figyelmeznünk kell rá. Mindez azonban nem elég. Amit hallunk, észlelünk, azt szóban is ki kell fejezni, el kell mondani, mint ahogyan az angyalok is felszólították a pásztorokat: „Menjetek Betlehembe…” A karácsony szót kínai jelekkel így jelölték, illetve fordították: szent születés, amit csak Krisztus születésére használnak. De van egy másik szó is, amit inkább a keresztények használnak, akik „jedán”-nak nevezik a karácsonyt. A „je” értelme ugyanaz, mint a Jézus szó első szótagjáé. Jedán azt jelenti: Jézus születése.

Az Isteni Ige Társaságának közössége a tajpeji katolikus egyetemen

Ezt az örömhírt hirdeti minden misszionárius, bárhol is legyen a világon, mert tudja, hogy ezzel a legtöbbet adhatja azoknak, akiknek talán van pénzük, és többé-kevésbé mindenük, istenigazában még sincs semmijük, ha valamiképpen nem tudnak egy kis helyet szorítani szívükben a szeretetnek, a békének, az igazi örömnek. Ez karácsony leglényegesebb mondanivalója mindannyiunk számára.

Zsoldos Imre SVD

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu