Uj Ember

2000. december
24-31.
LVI. évf. 52-53. (2735-36.)

A Születés temploma Betlehemben

Főoldal
Ünnep
A magyarság hite – szobrokban
Találkozás Varga Imre szobrászművésszel
Találkoztam az angyallal
Ünnep
Római karácsony
Ahol a karácsonyfa megszületett
Karácsony Tajvanban
Fórum
„Töltekezni – kiröpülni”
Képek Pálosszentkútról
Kárpátalja: nyomorúságban, de hitben (1.)
Egyre nagyobb hittel…
Beszélgetés Orbán Viktorral ünnepről, magyarságról, kereszténységről
Mozaik
„Karácson y van, száll az angyal”
A mókus karácsonya
Mákos beigli
Hálaadás
Lelkiség
Karácsonyi megkísértésünk
Nekem van testem
Karácsonyi hálaadás
Advent ideje, Szűzanya!
Lelkiség
Boldog emberek
Nyárfák
A Szent Család ünnepe
Tíz mondat a harangszóról
A hét liturgiája C-év
Katolikus szemmel
Karácsony: kihívás és küldetés
Gyermekszívvel ünnepelni
Karácsonyi ének
Tájba írt történelem
Katolikus szemmel
Millenniumi gondolatok
Ó, édes Jézus, hozzám szállj!
Jegyzetlap
Lelki ismeret
Ezredvégi karácsony
Betlehemi álmok
Család
Miért nehéz ma serdülőnek lenni?
A bársonyruha
Pár-beszéd
Lehet segíteni a családokon
Beszélgetés Lábady Tamással
Egy (erős) asszony dicsérete
Pápák, bíborosok, konklávék
Választások
Választók
Választottak
Világegyház
Jelek a XXI. század küszöbén
Ifjúság
A legszegényebbekhez jöttek
Teréz anya nővérei hazánkban
Gondola
Karácsonyi tanulság
Rejtvény
Fórum
Karácsony a mennyben
Az Olvasó írja
Fórum

Jubileumi évkönyv
Holland törvény az „aktív eutanáziáról“
Rejtvény
Kormánytámogatás árvízkárt szenvedett templomoknak
Karácsony a szigeten

 

Beer Miklós püspök

Betlehem és Esztergom

A csoda lényege minden esetben személynek szóló isteni üzenet közvetítése – állapítja meg egyik írásában Karl Rahner. Nem a rendkívüli természeti tünemény a csoda legfontosabb jellemzője, hanem az, hogy akinek szól, az jelzésként fogja fel az élményt. Ez a személyre szabott felhívás legtöbbször éppen a váratlan találkozásokban, „egybeesésekben” nyilvánul meg.


Szent István karácsonyi megkoronázásával
a magyarok „Betlehemévé” lett Esztergom

Az idei Szentév sok meglepő élményt, csodát hozott nekünk. Számomra egy ilyen csoda volt októberben az a tény, hogy nemzeti zarándoklatunk, amelyet Magyarok Nagyasszonya ünnepére, október 8-ra terveztünk, a világ püspökeinek is szentévi találkozójának napjára esett, amelyen én is már püspökként vehettem részt. Ezen a szentmisén ajánlotta fel a Szentatya a világot – a fatimai kegyszobor előtt – a Szűzanyának, akit mi Magyarok Nagyasszonyaként is tisztelünk.

Most ugyanígy csodálkozva, megilletődve ünnepeljük az idei karácsonyt itt, az esztergomi várhegyen. A keresztény világ ünneplésében mi, magyarok sajátos kapcsolatot fedezünk fel a Megváltás 2000. évi jubileuma és Szent István megkoronázásának 1000. évfordulója között. Nekünk, most élő magyaroknak megadatott ez a csoda. Igyekezzünk ezt mélyen átélni, és megérteni a csoda isteni üzenetét: Betlehem és Esztergom hangsúlyosan „testvérvárosok” lettek számunkra ebben az évben. Ami az egész emberiség számára nyilvánvaló lett Jézus Krisztus születésében – hogy láthatóan megjelent a „láthatatlan Isten jósága és emberszeretete” –, az Szent István karácsonyi megkoronázásával a magyarok „Betlehemévé” lett Esztergom.

Csoda ez, amit a mi nemzedékünk kapott. Ez a csoda a mi számunkra is Jézus édesanyja, Szűz Mária személyében valósult meg. Ő az összekötő kapocs Betlehem és Esztergom között. Ott, Betlehemben „pólyába takarta és jászolba fektette” szent fiát. Megmutatta pásztoroknak, királyoknak a Megváltót. Itt, Esztergomban – Szent István király meggyőződése szerint, amelyet ezer év óta tovább adtak az egymást követő nemzedékek – a Szűzanya nekünk, magyaroknak is megmutatta az emberiség Megváltóját, s így lett különös pátrónánk, Nagyasszonyunk. Az ő oltalma alatt tudta magát népünk az elmúlt évszázadok alatt. Szilárd a hitünk, hogy a Szűzanya esdette ki számunkra az újjászületést a tatárjárás, a százötven éves török elnyomás, a német, szovjet megszállás után.

Csoda, üzenet, Istentől kapott jel ez az idei karácsony. Az idők jeleit mindig olvasni kell, megérteni és követni, mint egykor a betlehemi csillagot.

Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké! A gyermek, a család, az áldozat azok a fénylő csillagok, amelyek a jövőt mutatják.

Ez volt Betlehem hármas egysége: a Kisded, Mária és József házassági hűsége és az „íme, eljövök, hogy akaratodat megtegyem” áldozatkészsége. Ez valósult meg ezer éve Esztergomban is: az első magyar „szent családban”, a gyermek Imre felé irányuló féltő „szentgellértes” gondoskodásban, és az áldozat, a fiát-reményét meggyászoló „szentistváni” magyar Golgota vállalásában.

Az idei karácsonyi csoda üzenete is ez: a Szűzanya oltalmában bízva kérjük Istentől a gyermekszerető-vállaló lelkületet a felnövekvő ifjú nemzedék számára, a családok egységét hűséggel őrző gondoskodást, és az „odaadott életek” naponkénti önkéntes áldozatvállalását.

Szívből kívánom, hogy minél többen vegyék észre az ezredforduló csodáit, égi jelzéseit. Szívből kívánom honfitársaimnak, hogy minél több „máriás-józsefes” család ünnepelhesse Jézus születését. Szívből kívánom, hogy minél több magyar önkéntes vállalja az odaadott élet áldozatát papként, szerzetesként, a lelkiségi mozgalmak elkötelezett képviselőiként, édesapa, édesanyaként, a mindennapi helytállásban ki-ki saját hivatásában, munkájában népünk szolgálatára, felemelkedésére Szent István megkoronázásának karácsonyi emlékünnepén.

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu