Róma és Pannónia hűségében

Kontuly Béla festőművész ébresztése

Az igazak ragyognak akkor is, ha a hamisak igyekeznek kioltani a fényt, amely a Teremtő ajándéka. Kontuly Béláról sokáig hallgattak. Némasággal altatták el a hírét, s ha szóltak is róla, leginkább lekezelőn - ideológiai mezbe öltözött sötét arcú felügyelői az országpusztító ateizmusnak, diktatúrának.

Keresztelő Szent János prédikációja

Kontuly Béla a fényben élt, római, pannóniai magyar szívvel, s megébredve szomorú hajnalokra, bizonyára a Rákóczi fejedelem idején Szent Márton hegyén írt himnuszsorokat mondogatta: Magyarországrul, Pannóniárul, ne feledkezzél el árva magyarokrul.

Menekülés Egyiptomba

Elöljáróba kívánkozó mondatok ezek akkor, amikor egy fiatal művészettörténész: Bizzer István, az Egyetemes Művészettörténeti Kutatócsoport tagja a hazai művelődés- és műtörténet asztalára helyezte Kontuly Béla című elegáns munkáját (a Mikes Kiadó gondozásában), amely a művész alkotásai nyomán ébreszti - alapos felkészültséggel - a "római iskola" triászának egyikét Molnár C. Pál és Aba-Novák Vilmos mellett.

Szűz Mária élete

Sokan vártuk ezt a munkát, s most gyönyörűséggel nyugtázhatjuk: szakadoz a sötétség, vannak még fényvivők, s kik megnyitják a kaput, hogy lássuk a kertet. "Egyetlen pillantás csúcsán / El kell égetni a ... szfinxet" - írja Paul Eluard, a magány moháit el kell takarítani, mely elfödi a tekintetet. Ledőltek a torz bálványok más századokban is, és felragyogott az aranyos címertábla...

Kontuly művészete a XX. századi magyar és európai örökség megbecsülendő része. Erős jellem volt az alkotó. Haláláig kereső-újító, a szépség szerelmese, aki túllépett a tetszetős megjelenítésen: hittel-intellektussal nyúlt témáihoz az egyházművészetben is. Realizmusa a római iskoláé, amely megbecsülte a nagy hagyományokat, s átfogalmazva új idők "új dalaihoz" alkalmazta. A zene Kontulynak fontos ars poeticai "eleme"; szín, ritmus, szellemiség társ-háromságában a festői szóé: Mily ének szállt fel ma éjjel / mely átfonta / a szív kristályhangjával / a csillagokat. Római ösztöndíjas korában Farkas Ferenc zeneszerzővel meglátogatta Alfredo Casellát, a (százhúsz éve született) komponistát, az Itália- rapszódia, s PirandelloA korsó című meséjére írt szvit szerzőjét.

Kontuly húsz esztendeje halt meg. 1904-ben született Miskolcon. Édesanyja, Nemessányi Marietta vezetéknevét használta egy ideig, amikor képeit aláírta. Ez a név olvasható azon a falon is, amely az eddig még csak néhány részletében ismert esztergomi történethez kapcsolódik: Einczinger Ferenc festő, helytörténész és Babits Mihály társaságának nyári idejéhez, amikor Einczinger pincéjének a falára minden neves személyiség felírta a nevét. (Innen jött Babits ötlete, a nyári házában.) Kontuly ifjú feleségével: Fuchs Hajnalkával két évig tartozott e körhöz, amelynek jelentőségét a magyar művelődéstörténet bizonyára majd teljes egészében feltárja. A szellemi közösséghez tartozott Városi István pap költő. Lepold Antal kanonok, a neves régész is, és az évek során Sárközi György, az angyalszavú poéta. Kontuly az esztergomi belvárosi plébániatemplomban - ahol Fuchs Hajnalkával, a római iskola üvegablak-tervezőjével házasságot kötött, falképet festett plébános barátjának kérésére. Ezek azok az évek, amikor Székely Bertalan és Lotz Károly nyomán a falképfestészeti oktatást Dudits Andor (Klebelsberg miniszter festője) vezette, nála vett órákat Kontuly. Sejthette-e, hogy 1945 után, amikor a rezsim kegyvesztettje lett, az egyház karolja fel, s ad megbízatásokat templomi freskók megfestésére?

A szakemberek véleménye, a külföldi, hazai tárlatok aranyérmei, díjai a kor nagy tehetségű művészének tartották kezdettől. E sorok írója 1956-ban, Salgótarjánban találkozott vele, amikor Szent József életének képein dolgozott az acélgyári templomban. (A ferencesekkel a benső kapcsolata meghatározó, hiszen ők adták neki a legtöbb munkát, és Salgótarjánba is - az akkor hírhedt vörös fészekbe - a barátok leleményével kerülhetett.) Álom és valóság tündökletében felfénylő (nemrégiben restaurált) freskói szép példái a modern szemléletű, mégis a spirituális mélységekben elmerülő művésznek. Lelkiismeretességének, hivatástudatának bizonysága az az eset, amikor még korábban a budai Szent Anna-templom kupolájának festésekor hirtelen megbetegedett, lefogyott, kórházba került. Amint Bizzer István írja, a pontos előkészítés, alkotói alázat, a festői technika megújítása számára életkérdés volt. Sohasem szerette a felületességet. Ezért törte meg egy időre a betegsége, hogy aztán újultan folytassa munkáját. A könyv előszavában leánya: Réthyné Kontuly Mária apja vallomását idézi - 1923-ból: A művészet legyen mindig a világnézetnek a kifejezése. Hiszen az természetes is, mert a művészet, a művészi alkotás már magában foglalja az őszinteség tulajdonságát. Elkötelezettségében ott van a korigény is. Hiszen a mának, a mai embernek kell ismernie a lelkületét, de a nagyok szent öröksége soha fel nem adható. Nem volt nehéz tudomásul vennie, amikor pápai megnyilatkozásokban (XI. és XII. Piusztól) elhangzott, hogy a modern művészet egyházi használatát "a liturgia új értékelése alapozza meg", "a kereszténység megújulásának alapfeltétele, ha a liturgiában való tevékeny közreműködésük fontosságát az egyház tudatosítja a hívekben." Nos, XI. Piusz közel nyolcvan éve kiadott egyházművészeti rendelete, amely kimondta a liturgikus használhatóság, a nemes anyagok alkalmazásának követelményét, előírta a modern művészet befogadását is a papság számára - a hívek javára. Ez a koncepció azonban sokáig csak előírás maradt, mert a befogadók esztétikai szemléletét az "idealizáló historizmus szépségeszménye uralta", az erre szakosodott kegyszerárusok, cégek olcsó "esztétikája". Kontuly Béla magas képzettsége, különböző iskolákon formálódott szemlélete azt az egyedi stílust rögzítette esztétikájában, festői gyakorlatában, amely a szent és a profán öszszekapcsolódásában a gondolati szabadságot a legtisztább törvény "parancsára" követi. Vallhatta a modern keresztény költészettel: Ha hiányzik a megismerhetetlen / Mit tehetek tudományommal?

S mert rengeteget tett, sohasem érezte a hiányt. A művészettörténész műtárgykatalógusa - a könyv végén - 543 Kontuly-alkotást tart nyilván, köztük nagyszámú egyházművészeti ihletésű képet, grafikát, freskót. Ki tudja, hány lappang még szerte a világban? Ha járunk az országban, sok templomban "megcsendül" a Kontuly-képi színvilág, sajátságos szerkesztés, amely költészettel, liturgiával átitatott. (A most elhunyt Prokop Péter a tanítványa volt.) Szombathely Szent Márton legendája a szeminárium új kápolnájában (1942-ből) fehér fénysávos tengelyével ("isteni fény"), a Hermina-kápolna Mária eljegyzése - carpacciói jegyeket szelíden rejtő képvilágával, s annyi más alkotása ébren tartja a meditáló ember igényét, hogy "jelek mesterségében" az újraolvasás és értés mindig a többet adja, azt, amit az isteni talentummal rendelkező Kontuly Béla immár reálisan értékelt életmunkássága - a festészet világi és szakrális területén Magyarországnak adott.

Tóth Sándor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu