 |
 |
 |
 |
2003.12.28
|
Megjelent
az Új Ember 2004-es évkönyve |
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
Úgy keresték, mint a fegyvert... Az Agapé és a Hitélet jubileuma Az egyetemes magyar katolikus könyvkiadás és sajtótörténet nagy ünnepének adott otthont advent harmadik hétvégéjén az újvidéki ferences rendház. E szerény épületegyüttesben működik a negyedszázada alapított Agapé Könyvkiadó, és itt szerkesztik az idén negyven éve indult Hitélet című folyóiratot, amely januártól az Új Ember Família című magazinjával szoros együttműködésben jelenik majd meg.
E két kerek évforduló már önmagában elegendő ok az ünneplésre. Harmath Károly ferences, a két intézmény vezetője azonban még egy eseménnyel fűszerezte a programot: e napokban kezdte meg rendszeres adását a rendházban helyett kapott, horvát és magyar nyelven megszólaló vajdasági Mária Rádió. A rendházhoz csatlakozó Bonaventurianum kollégium dísztermében Eugenio Sbarbaro érsek, apostoli nuncius, Stanislav Hocevar belgrádi érsek, Pénzes János szabadkai és Huzsvár László nagybecskereki püspökök, valamint bácskai és bánáti papok és hívek jelenlétében nyitották meg az Agapé történetét bemutató kiállítást, majd Harmath Károly és Huzsvár püspök tekintették át az elmúlt évtizedek vajdasági magyar katolikus sajtótörténetét, amely túlzás nélkül a Kárpát-medencei magyar katolikus sajtó és könyvkiadás egy-egy fellegvára volt, különösen a kommunista évtizedekben. A hatvanas évek elején Belgrádban tárgyaló vatikáni diplomata, Agostino Casaroli elérte a kommunista hatóságoknál, hogy az egyház lapokat indíthasson. A horvátországi és szlovéniai lapalapításokkal egy időben a bácskai és bánáti papság is elhatározta, hogy él a kínálkozó alkalommal. Az akkor négy éve szentelt fiatal papra, Huzsvár Lászlóra esett a választásuk: rábeszélték, indítson lapot. Hogy hogyan és miből, senki nem tudta neki megmondani, de belefogott. "A kollégák bizalma és a feladat fontossága adta a bátorságot" - mondta. Az 1963-ban napvilágot látott Hitéletet hamarosan az akkori Jugoszlávia határain túl, Magyarországon, a Felvidéken és Erdélyben is megkedvelték a magyar olvasók. Terjesztése ellen a magyar egyházügyi hivatal "eredményes" lépéseket tett a jugoszláv hatóságoknál. "Volt idő, mikor a határon a hivatalos közegek a következőt kérdezték a turistáktól: Van-e önnél fegyver, pornográf irodalom, Biblia vagy Hitélet?" - mondta Huzsvár László, aki bánáti püspökké történő kinevezéséig, 1988-ig szerkesztette a lapot. Utódja, Harmath Károly ferences ekkor már egy évtizede vezette az Agapé Könyvkiadót, és szerkesztette a hasonló nevű folyóiratot. A két lap egyesült, megőrizve a Hitélet nevet. Hamarosan saját nyomdájuk is lett, amely először Szabadkán, majd 1982-től Újvidéken működik. A rendszerváltozás után, 1992-ben Harmath Károly Szegeden, az alsóvárosi ferences rendházban is nyomdát alapított. "Kétszeresen kisebbségi helyzetben dolgozunk - mondta Harmath Károly. - A korábbi Jugoszláviában és a mai Szerbiában is a katolicizmus kisebbséget alkot. S a katolicizmuson belül a magyar ajkú hívek közössége szintén kisebbség. Ez a helyzet nagy rugalmasságot, körültekintést követel. Érezzük azonban, hogy kiadványainkra szüksége van az itteni magyarságnak, és ez erőt ad munkánkhoz." A vajdasági katolikus sajtó ünnepe szentmisével folytatódott, majd a pápai nuncius megáldotta a Mária Rádió stúdióját és szerkesztőségének helyiségeit, és a főpásztorok egyenes adásban röviden köszöntötték az új katolikus rádió hallgatóságát. A Mária Rádió egyelőre csak Dél-Bácskában hallható, de remélhetőleg hamarosan az egész magyarlakta Délvidéken fogható lesz. Szerdahelyi Csongor
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
