|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Új Ember-könyvbemutató Két francia szerző magyar fordításban megjelent kötetét mutatták be a budapesti Francia Intézetben december 11-én. A jezsuita Pierre BletXII. Piusz és a második világháború a Vatikán archívumai alapján és Paul Poupard bíboros Mit jelent ma szentnek lenni? - Hat tanúságtevő üzenete a harmadik évezred számára című munkáit Adriányi Gábor és Török József történészprofesszorok ismertették. Adriányi Gábor felidézte, hogy amikor 1958 októberében XII. Piusz meghalt, a temetésén ötvenhárom állam képviselője jelent meg, az ENSZ közgyűlése pedig háromperces hallgatással emlékezett meg a nagy pápáról. XII. Piusz minden területen szédítő magasságokba emelte a pápai tekintélyt. A történészprofesszor rámutatott, hogy ez a rendkívül kedvező kép Rolf Hochhuth 1963-ban bemutatott, A helytartó című drámája után változott meg, amely azzal vádolta XII. Piuszt, hogy a II. világháború idején tétlenül szemlélte a zsidóság holokausztját. Adriányi Gábor megjegyezte, hogy Hochhuth később maga is elismerte, információit Hudal Aloys címzetes püspöktől szerezte, aki valóban szimpatizált a nácikkal. Arról már nem tett említést Hochhuth, hogy XII. Piusz pápa Hudalt állásfoglalása miatt félre tette. Hudal pedig Hochhuth közlésekor már halott volt, így a tőle származott információk igazságát sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudta. A bonni egyetem profeszszora emlékeztetett rá: XII. Piusz 1939 márciusában foglalta el Péter trónját, s rögtön lázas diplomáciai tevékenységbe kezdett annak érdekében, hogy ne legyen háború. 1939 augusztusában elhangzott tőle a sokat idézett mondat: Békével még nem veszett el semmi, a háborúval minden elveszhet. Tény, hogy ünnepélyes nyilatkozatban nem emelte fel szavát a holokauszt ellen, mivel tartott attól, hogy szándékával ellentétes hatást érne el. Szemtanúk visszaemlékezése szerint XII. Piusz 1942-ben már megfogalmazott egy, a zsidóság deportálása ellen tiltakozó dekrétumot, de azt végül saját kezűleg égette el. Ennek oka az volt, hogy a holland katolikus püspökök nem voltak hajlandóak aláírni az együttműködési nyilatkozatot a megszálló náci hatalommal, amelynek következményeként három nap múlva a németek ezerkétszáz kikeresztelkedett zsidót - köztük a később boldoggá avatott Edith Steint - küldtek gázkamrákba. Ez pedig meggondolásra késztette XII. Piuszt: ünnepélyes, elítélő nyilatkozatot nem adott ki, de mindent megpróbált a zsidóság megmentése érdekében - a kolostorokban, plébániákon és magán a Vatikánon belül is több ezer zsidó talált menedéket a holokauszt idején. Adriányi Gábor mindezek alapján XII. Piuszt a történelem egyik legnagyobb pápájának nevezte, akit kicsinyes rágalmazók próbálnak folyamatosan befeketíteni, akkor, amikor ő már nem védekezhet a hazug vádak ellen. Paul Poupard bíborost, a másik könyv szerzőjét Török József professzor személyes emlékeit felidézve mutatta be. Török József 1978-80 között a Párizsi Katolikus Egyetem ösztöndíjas hallgatója volt, s ennek az intézménynek volt rektora akkor Paul Poupard, aki 1980-ban II. János Pál pápa legfiatalabb munkatársa lett. Török professzor szavai szerint a Pápai Kulturális Tanács jelenlegi vezetője hatalmas tudású, ugyanakkor roppant közvetlen, a katolikus hitet minden körülmények között szilárdan védelmező személyiség. Mindez most megjelent, Mit jelent ma szentnek lenni? című kötetén is átsugárzik. Bodnár Dániel
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|