Az elmúlt év értékelése

A köztársasági elnök egyházi vezetőkkel tárgyalt

Immár hagyomány, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök adventben évértékelő megbeszélésre hívja a történelmi egyházak vezetőit. Katolikus részről a két magyar bíboros, Erdő Péter és Paskai László, valamint a püspöki kar elnöke és titkára, Seregély István érsek és Veres András püspök voltak jelen.

A köztársasági elnök arra kérte vendégeit, adjanak tájékoztatást egyházuk belső állapotáról, intézményeik működéséről és az év folyamán született törvények egyházi vonatkozásairól. Emlékeztetett rá, hogy a parlament által elfogadott szociális törvényt épp azért küldte vissza újratárgyalásra az országgyűlésnek (sajnos hiába - a szerk.), mert az megítélése szerint sértette az egyházi intézmények szabadságát. Érdeklődött továbbá, milyen a munkakapcsolatuk a kormánnyal, felállt-e az a "paritásos bizottság", amelyet a miniszterelnök tervezett az államot és az egyházakat egyaránt érintő közös kérdések megvitatására. Mint megtudta, ez a bizottság mind a mai napig nem ült össze...

Erdő Péter bíboros prímás egyházunk pasztorális helyzetét vázolva elmondta: az utóbbi időben az iskolai hitoktatás miatt csökkent a templomi hitoktatásban részesülők száma. Egyre több hazánkban a külföldi pap és szerzetes, ami enyhíti a hazai paphiányt. Nehézséget jelent, hogy a hatóságok nagyon lassan adják ki a tartózkodási engedélyeket, és lassan intézik az állampolgársági ügyeket. A prímás kérte a köztársasági elnök közbenjárását ez ügyben.

Bölcskei Gusztáv püspök, a református zsinat lelkészi elnöke az állam részéről a kórházlelkészi szolgálat törvényi rendezését sürgette, hasonlóan a bevált katonai és börtönlelkészi szolgálathoz. Javasolja, hogy az állam biztosítson lelkészi státusokat az egészségügyi intézményekben, ugyanakkor hagyja meg az egyházak autonómiáját a szolgálat tartalmi kérdéseinek meghatározására.

A református püspök szerint a kormány által készített antidiszkriminációs törvénytervezet, amelyet még ebben az évben tárgyal a parlament, súlyosan sértené az egyházak belső törvényeinek érvényesülését. Sérelmezte azt is, hogy a kormány írásban kérte az egyházak véleményét a törvényjavaslatról, amit el is készítettek, de azóta sem kaptak választ aggályaikra.

Gáncs Péter evangélikus püspök a vidéki Magyarország sajátos gondjairól, elszegényedéséről szólt, amely most, az unióhoz való csatlakozás időszakában különös figyelmet érdemel az egyházaktól. Nagyon fontosnak tartja a hajléktalanok és az elesettek felkarolását is.

Schweitzer József főrabbi örömmel nyugtázta, hogy az óvodától az egyetemig teljes körűen kiépült a zsidó oktatási intézményrendszer, amelynek fontos pedagógiai törekvése a monoteizmus tiszteletére nevelni. Jövőre emlékeznek meg a holokauszt hatvanadik évfordulójáról. A "gyűlöletbeszéd" kérdéséről szólva kijelentette: nemcsak faji alapon lehet gyűlöletet kelteni, hanem osztályalapon is, amint azt a nemzetiszocializmus és a kommunizmus időszakában megtapasztalhattuk.

Mádl Ferenc köztársasági elnök záró szavaiban szorgalmazta az iskolai etikaoktatás bevezetését, és a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban kijelentette, hogy ennek visszaszorítására nem a törvényi tiltás a leghatásosabb módszer, hanem a nevelés, és e téren az egyházak szerepe nagyon fontos.

Sz. Cs.

(A köztársasági elnök lapzártánk után, december 17-én hasonló adventi találkozóra várja a határon túli magyar egyházi vezetőket.)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu