Isten bajnoka

Egy modern példakép: Kaszap István

"Ki tudja, hányszor találkozhattunk vele azokban az órákban, amikor sétáikra indultak a papnövendékek, komolyan, hármasával, kissé idegenül a város utcáin - mily nehéz is elhinni, hogy egy szent haladt el mellettünk! Túlságosan megszoktuk, hogy naptári katalógusokból ismerjük fel a szenteket..."

Sőtér István vetette papírra ezeket a gondolatokat 1945-ben az Új Ember szeptember 16-i számában. Egy magyar misztikus vagy gondolatok a szentségről címen megjelent cikke volt az első komoly megemlékezés Kaszap Istvánról a frissen indult katolikus hetilapban. Az ismert író, irodalomtörténész reális s korántsem idealizált képet rajzol a csibész, indulatos, de jószívű székesfehérvári diákról, a kiváló tornászról, a lelkes cserkészről, a végsőkig elkötelezett jezsuita novíciusról. Sőtér úgy látja, Kaszap István számára a sport az aszkézis előképe volt: Testünk és jellemünk nehézkedését legyőzni olyan diadal, mely megkívántatja velünk a lélekét is - minden sportemberben egy szent becsvágyai szunnyadnak.

Kaszap életszentsége nem hasonlítható az egyháztörténelem beesett arcú egyházdoktor szentjeiéhez vagy a meghajszolt, üldözött, agyonkínzott mártír hitvallókéhoz. Kortársai nem tartották szentnek, bár a visszaemlékezésekben mindenki különleges, sugárzó egyéniségként emlékezik meg róla. Élete utolsó éve a makacsul vissza-visszatérő betegség s a fájdalmas beavatkozásokkal járó kórházi kezelések jegyében telt. Az átlagos fiatalból egyszerre szemlélődő misztikus válik - az aszkézis bajnoka. Érett gondolkodása, elmélyült hite, roppant fegyelme már nem egy tizenkilenc éves fiúé, sokkal inkább egy igazi kiválasztotté. Feljegyzései híven tükrözik mindezt...

Személye - talán emberközeliségéből, "jelentéktelenségéből" és "mindennapiságából" fakadóan - hamarosan országos népszerűségre tett szert.

1935. december 17-én bekövetkezett halála után nem sokkal jelent meg róla az első életrajz Endrődy László SJ tollából, melyet számos további követett. A százezres példányban kinyomtatott kisebb-nagyobb könyvek, füzetek kivétel nélkül boldoggá avatásának ügyét szorgalmazzák. Ma sem kell sokáig járnia az antikváriumokat annak, aki Kaszap Istvánról szóló régebbi irodalmat keres. Ezek között mosolyogtató példa is akad: egy magánkiadásban megjelent, rajzokkal illusztrált könyvecskében melléklet lapul - Kaszap István élete gyerekeknek elbeszélve, A mi Pistánk címmel.

Kaszap szent hírét a magyar hívek kezdetektől evidenciaként kezelték. Egyes - főleg újonnan épült - templomokban különböző ábrázolásai jelentek meg, jóllehet ezek kiállítása nem engedélyezett addig, amíg kanonizálása meg nem történik. Boldoggáavatási ügyét Shvoy Lajos székesfehérvári püspök indította el 1941-ben. 1948-ban XII. Piusz pápa egyik bíborosát bízta meg az ügy gondozásával. Kaszap István ma még nincs a boldogok sorában, de számtalan imameghallgatás, mintegy ezeroldalnyi, folyamatosan bővülő dokumentáció tanúsítja, hogy élete példa lehet a világegyház minden tagja, s különösen a fiatalok számára.

Pallós Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu