 |
 |
 |
 |
2003.12.28
|
Megjelent
az Új Ember 2004-es évkönyve |
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
Homíliavázlat Mentsük meg a karácsonyt! Mentsük meg a karácsonyt - addig, amíg lehet!
Adventben vártuk a születendő gyermeket. Nagyon szép, ahogy a családban mondják: gyermeket várunk. Egy gyermek azonban csak ott születhet meg, ahol várják! Jézus Krisztus ezen a karácsonyon a mi szívünkben szeretne megszületni. Nélküle a karácsony giccs: a lényeg eltorzítása. Karácsony ünnepét nem az ember találta ki, s éppen ezért nem lehet Jézus Krisztus nélkül beszélni róla. Ezen az ünnepen az Isten Fia eljön közénk, és felkínálja szeretetét az ember számára. Mikor ezt megsejtjük, kilépünk a telítettség emelkedett állapotából. Valaki hozzánk simul a betlehemi éjszakában, és szegényes, rongyos kis tarisznyájából szeretetének morzsáit kínálja fel nékünk. Ekkor kiesünk a nagyság szerepéből, s meglepődünk az előttünk esdeklő Isten meglepő tettétől. Többé már nem tündöklünk a szeretet ingyenkonyhájának konyhafőnöki szerepében. A betlehemi éjszakában felkínált szeretetet elfogadhatom vagy visszautasíthatom, de ahogy Angelus Silesius mondja: "Jézus ezerszer is megszülethetne a földön, de mit sem használna neked, ha a te szívedben nem születne meg". Dosztojevszkij fiatal korában elzüllött, és börtönbe jutott. Karácsony napján szabadult. Estefelé a városban járva látta, ahogy az emberek készülnek az ünnepre. Eszébe jutott züllöttsége. Utálta önmagát. Amikor egy kirakatban meglátott egy karácsonyfát, karácsonyi éneket kezdett dúdolgatni. Végül már a könnyei is hullottak. Belenyúlt a zsebébe, ahol a pálinkásüveg lapult. Kihúzta a pálinkát, a hóra öntötte, az üveget pedig darabokra törte. Új életet kezdett... Ami a karácsony nagy titka, az a szeretet csodája: Isten beleszeretett az emberbe azért, hogy az ember is egész szívvel tudja szeretni az Istent. Amikor Isten vállalja a mi életünket, akkor felnyílik előttünk saját szépségünk, létünk értelmet kap. Ilyenkor mindenki egy kissé megszelídül. Egy gyermek azt mondta a hittanórán, hogy bárcsak mindig karácsony lenne, mert akkor anyu mosolyog, apu sem veszekszik - az ünnep visszahat az emberre. Nem elég azonban várnunk, tennünk is kell valamit az ünnepért. De most itt ne a bevásárlásra, takarításra, sütés-főzésre gondoljunk. Hanem azokra a bizonyos szertartásokra, amelyekről Antoine de Saint Exupéry ír A kis hercegben... És arra az életfontosságú lépésre, amelyre Dosztojevszkij elszánta magát... Az ünneplő ember meg tud változni. Az ordasokban megszülethet a bárány, a szembenállók képesek letenni fegyverüket. Meg tud változni egy család korábbi hangulata is. Egyszerre csak kiderül, hogy nemhiába dúdolgatjuk az ünnepi éneket: "Békesség a jóakaratú embereknek." A hangulatok ébresztgetésén túl be tudja költöztetni életünkbe a békéjét az, akit ünnepelünk. Gáspár István
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
