Télen virágzó kamélia

A kaméliabokrok a japán templomkertek évezredes díszei, Európába mégis csak a XVIII. század derekán jutott el a növény, ahol hódító útját Dumas híres színdarabja, A kaméliás hölgy segítette elő. A mai bizsu kitűzők illatos, eleven elődje volt a múlt században, és ahogyan ez egy divatos virággal lenni szokott: kertészek százai kezdtek nemesítésével foglalkozni.

A kamélia az utóbbi években a hazai virágüzletek állandó téli kínálatát gyarapítja.

A teafélék családjába tartozó kaméliacserje (Camellia japonica) mintegy ötven faja közé tartozik a kínai tea is (C. sinensis).

A kamélia viaszos fényű, mélyzöld levelű, örökzöld bokor. A hatalmas, általában telt virágok minden elképzelhető színvariációban előfordulnak. Az illatos virágok hetekig díszítik a bokrot, maga a virágbimbó is sokáig készülődik a nyílásra, már ősszel kialakul, hogy azután december-januárra kibomoljon. Újabb és újabb duzzadt bimbók nyílnak április derekáig.

A kamélia szobai nevelése nem egyszerű feladat, inkább télikertbe, verandára való növény, ahol sok fényt kap, és a téli hőmérséklet nem magasabb 8-10 foknál. Ha melegebb van, virágzás előtt lehullanak a bimbói. További nehézséget okoz, hogy csak savanyú kémhatású (tőzeges) földben fejlődik, még a csapvízre is érzékeny, ezért esővízzel vagy más lágy vízzel kell öntözni.

Átültetni virágzás után kell, ez tavasz végén esedékes. Elegendő, ha két-három évenként kerül új cserépbe. A földkeverék tartalmazzon egyenlő arányban tiszta tőzeget, erdei lombföldet és homokot. Alapvetően metszeni nem kell, de nagyobb virágok fejlődnek, ha a bimbókat megritkítják. Bővebben öntözni addig kell, míg a bimbók kifejlődnek (de ne álljon vízben!), azután már csak fukaron szabad locsolni, inkább legyen kissé száraz a földje. Gondoskodni kell a folyamatos tápoldatozásáról is, kivéve a július-augusztus hónapot.

A virágzás szempontjából különösen fontos, hogy a növény ősszel hűvös helyre kerüljön. Virágzás után ki kell tenni a szabadba szellős, félárnyékos helyre, ahol az októberi bevitelig cserepestől földbe süllyesztve tartható.

A kaméliát magvetéssel vagy félfás dugvány gyökereztetésével szokták szaporítani. Fontos, hogy a mag friss legyen, mert néhány hét alatt elveszíti csíraképességét. A növény a helyváltoztatásra is érzékeny, erre gondolni kell akkor, amikor megveszik: lehetőleg olyan példányt célszerű választani, amelynek már kinyíltak a virágai.

A kép a szerző felvétele

Lovas Katalin

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu