|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Kerámiaműhely Kismaroson Kismaroson, a Duna-kanyarban ciszterci nővérek közössége él - imádkozik és dolgozik. Sok esztendős erőfeszítéssel felépült apátságuk, és igen sürgető lett a gond, hogy miből is fognak megélni? Szent Benedek szerint az igazi szerzetesek a kezük munkájából élnek. Létrehoztak egy kerámiaműhelyt azzal a céllal, hogy annak művészi és praktikus termékeiből talán részben biztosítani tudják megélhetésüket. Baranyi Krisztina nővér vezeti a műhelyt: egyúttal segéd- és szakmunkás, valamint művészeti vezető és értékesítő is a barátságos hangulatú műhelyben, ahol alkalmi dolgozók is működnek. Krisztina nővér érettségiző korában tért meg, ekkor született meg szerzetesi hivatása is. 1987-ben tett szerzetesi fogadalmat. Korábban, általános iskolás korában már foglalkozott agyagozással, így bizonyos alapismeretek birtokában kezdte meg a mesterség tanulását: ismerkedett a korongozás technikájával, a formázással, színekkel és a mázakkal, a népművészet és az iparművészet formagazdagságával. És közben hét-nyolc éves gyerekeknek tanított hittant a kismarosi általános iskolában. A legszebb ebben a munkában, hogy összecsúszik az alkotás öröme a szolgálat szépségével - vallja Krisztina nővér. - A műhely: munkahely. De hogy a tárgyak Isten dicsőségére megszülethessenek, annak feltétele a naponta sokszor felcsendülő zsolozsma, a csendes, szüntelen imádság és a környezet áldott szép békéje. Készülnek a műhelyben szakrális tárgyak: oltárra gyertyatartó, miséző kehely-készlet. De vannak használati tárgyak is, gyümölcsöstál, teáskanna, mézescsupor. Ajándéktárgyak: keresztek, csillagok, gyertyatartók, kicsi kristályhangú harangok, virágvázák. -i k-
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|