Európa keresztény gyökerei és Törökország

Az őszi török választások győztese az Igazságosság és Fejlődés Pártja (AKP) lett. Ezt a pártot mérsékelten iszlámista politikai erőnek tartják - miközben Törökország 1923 óta nem iszlám vallási alapon álló, világi államnak vallja magát. (Kemál Atatürk "reformja" óta egyszer került hatalomra iszlámista párt, amelyet 1997-ben a hadsereg vezetői lemondásra kényszerítettek - idézi a Zenit római hírügynökség a New York Times november 17-i számát.)

Templom Güzelyaylában

Eddig az Európai Unió elutasította Törökország felvételi kérelmét. Valéry Giscard d´Estaing volt francia elnök, aki az EU alkotmányát előkészítő konvent elnöke, november 8-án úgy nyilatkozott, hogy Törökország nem része Európának: más a kultúrája, a beállítottsága, az életmódja - csatlakozása az EU végét jelentené. A győztes török AKP vezetője, Erdogan bírálta azt a felfogást, hogy az EU egyfajta "keresztény klubként" viselkedik. Kijelentette továbbá, hogy pártja, az AKP "vallási értelemben nem fundamentalista", és az új török vezetés folytatni kívánja a demokratikus reformokat.

Van miért gyertyát gyújtani...

Miközben Törökország EU-csatlakozását arra hivatkozva ellenzik, hogy egy iszlám állam nem való a keresztény kontinens szervezetébe, továbbra sem látszik, hogy az Európai Unió alkotmánya utal-e Európa keresztény vallási gyökereire. Márpedig Európa keresztény identitásának megőrzése olyan ügy, amelyet II. János Pál pápa is szívén visel. Legutóbb az olasz parlamentben mondott beszédében is kifejezte reményét, hogy Európa közös házának új alapjából nem fog hiányozni a kereszténység vallási, kulturális öröksége, melynek a földrész nagyságát köszönhette.

De amikor a pápa Európa keresztény értékeinek elismerését kívánja, ez nem jelenti azt, hogy a muzulmánokat ki akarná zárni Európából. "Még egyszer meg akarom erősíteni a katolikus egyháznak az iszlám iránti tiszteletét. A hiteles iszlám imádkozik, felkarolja a szükséget szenvedőket" - mondta a Szentatya tavaly szeptember 24-én, néhány nappal a New York-i terrortámadás után.

Achille Silvestrini bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációjának volt prefektusa Giscard d´Estaing kijelentése után azt mondta, nem szabad az iszlámot démonizálni. A La Repubblica című olasz lapnak adott nyilatkozatában november 10-én azt mondta: megérti a nyugati országok problémáját az iszlámmal, főleg a vallásszabadság hiánya és a nők társadalmi helyzete miatt. Ezt az iszlámnak tudomásul kell vennie, és igyekeznie kell megvalósítani e szabadságjogokat.

Amikor Nyugat-Európában látjuk, hány egykori vendégmunkás muzulmán él együtt a keresztény lakossággal, ne felejtsük, hogy ez csak akkor lehet igazán békés, ha mindkét fél legjobb önmagát, keresztény és muzulmán értékeit igyekszik megélni. Aki komolyan veszi Európa keresztény gyökereit és vallási hagyományait, az nem démonizálhatja, nem vetheti meg mások hiteles vallási értékeit - fejtegette Achille Silvestrini bíboros.

A római Zenit hírügynökség eddig ismertetett összefoglalójához kapcsolódik a német katolikus Herder kiadó Christ in der Gegenwart im Bild című kiadványának decemberi számából Christian Frevel riportja a kelet-törökországi Iskenderun nagyváros keresztény közösségéről. Itt dolgozik Felice Morandi Suriano szalézi szerzetes pap harminchat éve. Annak idején tanítóként érkezett az országba, majd pár év múlva megkapta a török állampolgárságot is - a hatóságok figyelmét nyilván elkerülte, hogy katolikus pap. Keresztény lelkipásztoroknak ugyanis legfeljebb ideiglenes turistavízumot adnak. A most hatvanhárom éves atya azt mondja: "Az jó, hogy a muzulmán hívőknek Németországban már ezerszáz mecsetet építettek. Tűrhetetlen viszont, hogy az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó Törökországban az őshonos keresztény közösségeknek megtiltják új templomok építését, és harminc éve bezárt főiskolájuk újranyitását."

Törökország hatvanötmillió lakosából hivatalosan százezer keresztény. Valójában sokkal nagyobb a keresztények száma, csak sokan nem merik bevallani. A latin szertartású katolikusok, a szír ortodox keresztények és az orosz ortodox emigránsok összetartanak. Rendkívül szegények, mert igen sok a munkanélküli köztük. Személyi okmányuk ugyanis jelzi a vallási hovatartozást is, és nehezen alkalmaznak keresztényt. Még a karitatív tevékenység is tilos a keresztény közösségek számára.

De a "másodrendű állampolgár" keresztények közösségei mégis élnek. Kelet-Törökországban több kapucinus "turista" áll e közösségek élén, és a hegyek között található Güzelyaylában, az egykori kis bencés apátság épületében a törökországi katolikusok lelkigyakorlatos háza fogadja a hívőket.

Felice Morandi Suriano atya egyik hitoktató segítője papnak készül. Abdon Beveriogulleri eredetileg szír ortodox volt, de most a lelkigyakorlatos házba készül, hogy lélekben és tanulmányokban készüljön Olaszországban kezdendő teológiai tanulmányaira.

(rosdy)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu