Porcelánfej és a dédunokák

Mária néni karácsonyi babái

A József körúti ház negyedik emeletén a folyosóról belépve a lakásba, egyszeriben megérkezem a Monarchiába. A biedermeier stílusban berendezett lakásban a Herkulesfürdői emlék dallamai surrognak a bakelitlemezről. Mária néni édesapja, Pazeller Jakab katonakarnagy valamikor az első világháborút megelőző években szerezte a dalt, amely azóta is Monarchia-keringőként él sokak emlékezetében.

S magához szorította a kisleány, úgy, ahogy az ember a boldogságot öleli körbe

S már a közeli karácsonyra terelődik a szó és a hangulat. Mária néni arra a régi-régi emlékre gondol, amikor a karácsonyfa gyertyáinak fényében, a fa alatt megpillantotta az első babáját, a korban oly divatos pocelánfejűt. S magához szorította a kisleány, úgy, ahogyan az ember a boldogságot öleli körbe. Vajon hány esztendeig kísérte Mária néni életét a karácsonyi baba? Ma már aligha tud visszaemlékezni erre, mint ahogyan arra sem, mikor törött el a porcelánfej, mikor veszett el a baba a hosszú, évtizedekkel mérhető időnél is hosszabb huszadik századi magyar történelemben.

Mária néni szülei, akiktől az első babát kapta

Azután előkerül egy régi újság - gyönyörű fiatal anyuka újszülöttjével a Képes Figyelő című újág 1950. január 7-i számának címlapján, a kor stílusának megfelelő kísérőszöveggel: "Indult e kisgyermek virágzó, boldog élete - első 5 éves tervünk hajnalán".

A Gondviselés azonban másként akarta: a karácsony táján született baba két hónappal később meghalt. Ám másik öt baba szépen fölcseperedett, s az idei karácsony ismét baba-karácsony Mária néninek és az egész családnak: a tíz unoka közül három leány éppen ezekben a napokban várja a maga babáját.

Ők lesznek az én "dédi-babáim", mondja Mária néni. Életüket nem kísérhetem végig, folytatja, s időtlen szépségével így fohászkodik: "A karácsony fényességében hálát adok Neked, Mindenható Istenem, hogy életük elindításánál még itt lehetek, ölembe vehetem őket, megcirógathatom arcocskájukat. Adjon a Jóisten érző szívet, mely enyhít minden bajt, szent erőt, mely próba közt is kitart, és hitet, mely fölfelé tart."

És a másik szobában tovább forog a Herkulesfürdői emlék. S talán hihető, hogy valahonnét még a porcelánfejű baba is előkerülhet...

Szöveg: Elmer - fotó: Cser

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu