|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Templomszentelés Szikszón Seregély István egri érsek december 15-én, Szikszón felszentelte az újonnan épült római katolikus templomot. Az advent harmadik vasárnapján tartott ünnepi szertartáson az egyházközség tagjai mellett görög katolikus és református hívek is részt vettek, lelkipásztoraik vezetésével. Az új templomot - elődjéhez hasonlóan - a Szentháromság oltalmába ajánlották. Szikszó város hatezer-ötszáz fős lakosságának fele római katolikus vallású. A hívek mintegy húsz százaléka gyakorolja rendszeresen a vallását. Ez az érték az országos átlagnál tíz százalékkal magasabb. A reformációt követően 1743-ban alakult újjá a katolikus egyházközség, ekkor építettek egy fatemplomot. Később Eszterházy Károly egri püspök - útban Kassa felé -, megpillantva az akkorra már erősen leromlott állapotú fatemplomot, kőtemplom építését rendelte el, amely 1778-ra lett kész. A két évvel később felszentelt szentély 1852-ben tűzvész áldozata lett. Egy év múlva helyreállították, majd 1867-ben új tornyot építettek hozzá. 1913-ban felmerült egy nagyobb templom építésének gondolata, azonban az első világégés, majd az infláció meghiúsította a terveket. Az idő telt, és a kommunizmus évei akadályokat görgettek a nemes lelkek akarata elé. A rendszerváltás kedvező légkört biztosított a helyi egyházközség számára is: 1992-ben visszakapták a katolikus iskola épületét, a Bethánia Szeretetotthont. Ugyanakkor elhatározták az új templom tervezését is. Az idén felszentelt új templom alakövét 1998. június 27-én helyezte el Seregély István egri érsek. Ebben az évben már elkészült az altemplom, és idén már birtokba vehették a hívek a mintegy ezer négyzetméter alapterületű templomot is, amely ezer ember befogadására alkalmas. Az altemplomot Orbán Tibor budapesti tervező, a felépítményt Viszlai József miskolci tervező elképzelései alapján készíttették el. Az építési költség körülbelül kétszázmillió forint volt. Az egri érsekség hatvanmillió, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ötvenötmillió, Szikszó város önkormányzata harmincmillió, egy vállalkozó ugyancsak harmincmillió, a hívek tízmillió, egy katolikus segélyszervezet két és fél millió forinttal járult hozzá a költségekhez. Szikszó új temploma míves formájú épület, az építők klasszikus templomalakzatra törekedtek. Belül, mindkét oldalon karzat húzódik. Az egyik oldalhajóban kialakított területen a kicsinyekre vigyáznak a szentmise ideje alatt. Ezt a teret üvegfal választja el, amelyen át követhető a szertartás. Az oltár fölötti falon Mazúr József szikszói fafaragó nagyméretű keresztkompozíciója látható, amely az Atyát, a Fiút és a Szentlelket jeleníti meg. Később ide kerülhet az a freskó, amely a templom titulusát, a Szentháromságot ábrázolja majd. A helyiek azt is remélik, hogy egykoron majd festett üvegablakokra is futja a pénzükből, és rendbehozhatják a régi templom tornyát is, amely változatlanul hirdeti Isten háza dicsőségét. A széles körű összefogással épült templom Abaúj legnagyobb és egyben legkorszerűbb temploma, Szikszó városának pedig ékessége és nevezetessége. Seregély István egri érsek, a templomszentelés alkalmával mondott beszédében rámutatott, hogy a magyar nép igenis életrevaló. Ezeresztendős kereszténységünket számtalan viszály tette próbára az évszázadok során. De megannyi viszontagság után is megmarad az egyház, mert mögötte Isten áll, akié az idő és akié az örökkévalóság. Ez a templom kézzelfogható bizonyíték arra is, hogy az emberekben él még a jóakarat. Minden gyarlóságunk ellenére is megvalósulnak Isten tervei - ebben a városban és ebben az országban is. Az emberi jóakarat teljessé válása ez az építmény, amely az Istennel való kapcsolat hitelességét szolgálja - mondta az érsek. A templom szentelésének ünnepén imába foglalták a dicső elődök - hívek és papok - életútját is. Mindazok, akik érzelmileg is jobban kötődtek a régi szentélyhez - az idősebbek -, egy pillanatra megkönnyezték a szent hely elmúlását. Eszükbe jutott, hogy itt keresztelkedtek, itt lettek elsőáldozók, itt váltak nagykorú keresztényekké, sokan itt kötöttek szentségi házasságot. De ezek a könnyek örömkönnyekké váltak, hiszen az imádság háza, az új templom valóban szép és áhítatra hangoló. Itt gyűlnek majd össze ezután az eucharisztia ünneplésére, itt találnak segítséget és vigasztalást - hittel imádva az áldozati oltáron értünk felajánlott és jelen lévő Isten Fiát, az Üdvözítőt. Kavalecz Imre
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|