Muzsikától zengő karácsony

Koloss István orgonaművész az ünnep zenéjéről

Zenében is él a karácsony - s erről azok tudnak csak igazán szólni, akik a szent zene szolgálatában dolgoznak: kántorok, karnagyok, orgonisták.

Koloss István, a hetvenedik évét betöltő orgonaművész, zeneszerző a Szent István-bazilikának négy évtizede orgonistája. Nevek ragyognak a zeneirodalom lapjairól, akik szinte egész életüket ebben a "művészi tisztségben" töltötték, köztük Bach, César Franck: a jól ismert francia komponista, vagy Widor, a XX. század egyik legkiválóbb orgonása. Mi mindent tudtak az ünnep lelkéről, amely énekeskönyvekből, a nép érzésvilágából szólt hozzájuk, ők pedig hangszereken, kórusok hangjain "visszaadták" partitúráikban azt, amit a maguk tehetségéből imádságnak szántak.

Mit gondol minderről napjaink muzsikusa?

- Az imént néhány név már fölmerült a zenetörténetből. Nos, ha az egyik kedves formánál: a pasztorálnál maradunk - a pásztordarabnál -, rögtön az olaszokat kell említenem, akik a pásztorsíp és a duda zenéjének hangulatát idézik, köztük az abruzzói pásztorokat: pasztoráldallamokat billegtettek, ha a római Ara Coeli-bazilikába igyekeztek a Bambinót, a karácsonyi Gyermeket köszönteni. És persze a nagy mesterek ünnepi darabjait sem hagyhatjuk ki: Corelli karácsonyi concertóját, Vivaldi több Glóriáját, Charpentier karácsonyi miséjét, Daquin középkori népies karácsonyi dallamok (noëlek) nyomán írt saját remekléseit, Messiaen kilenc meditációját az Úr születésére, s Bach annyi művét. De hadd említsem Liszt Ferencet, Perényi Gézát, Pikéthy Tibort - remek variációját az "Ó, gyönyörű szép titokzatos éj" kezdetű népénekünkre (dallama a Gimesi gyűjteményből való), Lisznyay Szabó Gábor szárnyaló karácsonyi miséjét. S mindez csupán kicsi részlet a zeneirodalomból.

Koloss István is az "egészhez" tartozik - műveivel. A hetvenes években megjelent orgonalemeze: a Magyar karácsonyest bensőségével, csillagporos fényeivel örök születésről dalol regiszterek bőségével...

- Több karácsonyi dallamunkat elmélkedtem át, s persze a szövegeket: a "Kyrie Kisdedecské"-t, a "Ne féljetek, pásztorok"-at, amelyekből aztán szólóénekhangra és orgonára is írtam könnyű darabokat, gondolván vidéki templomaink zenei adottságaira és karácsonyi hangversenyekre.

Liturgikus "betétként" ismerem a karácsonyi csokrot...

- Valóban misére szántam: "orgonás percekre", köztük a "Dicsőség", a "Csordapásztorok", az "Ó, Jézus, szűzen született szép rózsaszál" népénekek feldolgozásait - orgonára.

A karácsonyi misék közül a Lisznyay Szabó Gáboréról különös történetet hallottam. Háborús évek voltak.

- 1944 karácsonyán Lisznyay Szabó művét énekelte a Szent István-bazilika énekkara. A Glória közepén hatalmas dörrenést hallottak: lövést kapott a főtemplom homlokzata. A karnagy, Harmat Artúr szeme meg se rebbent. Ennyit mondott: "Nem a legszebb a világon karácsony ünnepén meghalni?" Dirigált tovább, szólt a Dicsőség. Egy év múltán írta Lisznyaynak: "Kedves Gábor Öcsém! Karácsonyi misédet tavaly ťkilőttékŤ a bazilikából (a szó legszorosabb értelmében)."

Így terjed az igaz "fáma". Valóban lehet jel-üzenet, de valamennyi karácsonyi énekünk az, századok szívéből áthallva a mai korban. S mindenkinek van kedves karácsonyi éneke...

- Jómagam ezerszer meghallgattam a legnagyobb magyar barokk szerző, Eszterházi PálÉgi Harmóniáját, rendszeresen énekeljük a bazilikában Lisznyay miséjét, de ott van a gyermekkorból az élményforrások legszebbike: a "Csordapásztorok". Ez a legrégibb eredeti magyar karácsonyi énekünk. A leboruló pásztorok, Mária alakja, a pólyában nyugvó, szénán didergő, bágyadozó Gyermek titokzatos, benső képek és drámai valóság. 1957-ben - fiatalon - variációsorozatot írtam minden versszakra a megjelenítés szándékával. Ma is szívesen játsszák az orgonisták. Igazán a lelkemből szakadt ki, a félelem és az öröm kontrasztjában a történet égi és földi "mása" egyszerre énekel.

Amikor Nagy Szent Gergely örökségére: a gregoriánra utalok, mit kell megjegyezni karácsonyra?

- Ismeretlen szerző himnuszát, az Adeste fidelest, amit Babits Mihály fordított le zseniálisan: "Jöjjetek, óh hívek / diadalmaskodva, / jöjjetek, jöjjetek Betlehembe! / Megszületett az angyalok királya. / Óh jöjjetek, imádjuk..." Szinte szimfóniaként zúg-zeng a fülemben: "Ki értünk szegény lett / s széna között alszik, / melengesse a jámbor ölelés: / ki ne szeretné, aki szeret minket? / Óh jöjjetek, imádjuk az Urat!" A világszerte legismertebb karácsonyi dal a Csendes éj, Joseph Mohr lelkész és Franz Xavér Gruber, a tanító szerzeménye 1818-ból, nálunk ennek párja a "Fel, nagy örömre", szerzője a fiatal kántortanító, Gárdonyi Géza. Szép, lélekbe lopakodó ének. De hadd említsem meg a magyar gregoriánumot, szkólák ajkán sok helyen megszólal.

Mekkora a repertoár, amit templomainkban énekelnek a hívek a temérdek karácsonyi dal közül?

- Szűkös ez a repertoár, a megszokott énekekre korlátozódik. Nem éneklik, pedig ott van a Szent vagy, Uramban a gyönyörű bölcsődal: "A szép Szűz Mária szent Fiának" vagy a "Szülte a Szűz Szent Fiát", és mondhatnám tovább.

Lehet ezen változtatni?

- Az egyházi énekoktatás megoldatlan. Leginkább gitárral járó srácokat látok... Új énektár készül, amely az Éneklő Egyház és a Szent vagy, Uram című ismert "gyűjteményekből" válogat a népénekek köréből, és a szkólák részére a gregorián dalok közül. Afféle "zsebkönyvre" gondolnak a szakemberek.

Még a nyolcvanas években tartottak konferenciát kántordinasztiákról, énekszerzeményeikről. Képzett kántorok sok értéket hagytak hátra.

- Ma is nagy figyelmet kell fordítani a kántorképzés minőségére. Hogy gazdagodjék a karácsonyi és más ünnepkörök énekismerete népünk - egyházközségeink vallási életében, sok, akkreditált oktatásban oklevelet szerzett kántorra van szükség. Így a "végtelenbe nyújthatjuk majd a lélek húrjait."

Tóth Sándor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu