Ünnep idején...

Legjelentősebb keresztény ünnepeink alapító eseményei az emberi történelem egy meghatározható pontján és idején mentek végbe, egy valószínűleg meglehetősen jellegtelen hétköznapon, és nem a mitikus idő ködbe vesző messzeségében. Az akkor és ott történtek máig ható jelentősége azt a hétköznapot a későbbi korok számára ünneppé emelte, hogy azután az életének hétköznapjaiból erre az ünnepre megérkező ember elkövetkezendő hétköznapjaihoz erőt gyűjthessen belőle.

A Betlehemben történtek terhes hétköznapisága karácsony ünnepében a megjelenítő emlékezés fényességébe merülten már korántsem pusztán az akkori történés fáradságos felszínére figyel. A liturgia létezésünk legmélyét megújító közös ünneplése a ránk árasztott isteni élet örömét visszhangozza énekeiben és imádságaiban.

Az eltelt adventi időszak valódi hétköznapokkal teli idő volt: lehetőséget kaptunk arra, hogy megtapasztaljuk: a munkával és gondokkal tovasiető napok terhes körforgását vagy fenyegető halálba futását átszakíthatja Isten örök életével teljes ideje.

Ha az előkészület napjai megfelelően teltek, most nincs más dolgunk, mint az ünnepre szánt időnket kiszakítani a hasznos és szükséges dolgok elvégzésének nevezett folytonos nyüzsgésünkből. Elengedhetetlenül fontos, hogy az ünneplésre ne zaklatott lélekkel essünk be: szakítsunk időt a lélek elcsendesedő elmélyedésére. Tudom, hogy nincs - azért szakítsunk.

Ha ez megtörtént, már tényleg csak annyi dolgunk van, hogy a szentírási szövegek, a szertartások és énekek hagyományos rendjét követve engedjük, hogy a jelenvaló Krisztus Lelkével átjárjon bennünket.

Az ünnepi nap elközelgésével a hitben élő lélek növekvő világossággal éli át, hogy egész létezése titokzatos kapcsolatban áll a réges-régi betlehemi születéssel. Az ünnepre sietők nem tartják meg maguknak ezt az örömet, de még csak nem is elégednek meg a bensőséges családi ünnepléssel, hanem a közösségben összegyülekezve megtapasztalják az öröm túlcsordulását.

Éberen figyeljünk a szövegekben megszólaló isteni Igére. Minél ismertebb szövegek hangzanak el, nyitottá tett, figyelmes szívemet annál inkább meglepheti az isteni Lélek leleményessége eddig soha észre nem vett összefüggésekkel. Hiszen amikor korábban akárhányszor is hallottam ezeket a szövegeket, életem még máshol tartott. Ahhoz képest ma mások az örömeim, reményeim, de mások a gondjaim, a fájdalmaim és félelmeim is. Ezért az Isten szava is más módon érinthet meg, mint eddig.

A hagyományosan díszített templombelső, az ünnepre jövők különleges hangulata, a megszokott dallamok, az együtt éneklés varázsa, a tömjén illata vagy az asszisztencia fegyelmezett mozgása mind részei az ünnepi történésnek.

Bennünk, papokban érthetően komoly indulatokat kelt, és a liturgikus közösséget is komolyan veszélyezteti az a tény, hogy éjféli miséink a hitük gyakorlásából kikopott, de az évi néhány liturgikus alkalomhoz a szív áthatolhatatlan mélységeiből jövő erővel ragaszkodó embert vonzanak. Esetleges rossz érzéseink ellenére fontos lenne, hogy az éjféli mise vagy a karácsony többi miséi ne az ilyen emberekről szóljanak. Meggyőződésem, hogy egy ilyen gyülekezeti közegben is sokkal fontosabb lenne az isteni Lélek erejével meghirdetni és megjeleníteni az ünnepet, mint a kötelességmulasztásról szóló moralizáló szövegekkel vagy ünnepi csomagolóba bújtatott fenyegetésekkel agyoncsapni mindannyiunk szent karácsonyát. A rosszkedvű szavakban ugyanis kimondatlanul csak a félelmünk és a tehetetlenségünk jelenik meg. Komolyan vehető ünnep-e az a karácsony, amelyen a közösség vezetője csak a temploma kiürüléséhez kapcsolódó fokozódó félelméből tud szólni?

Hívő emberként, papként úgy hiszem, egyaránt rábízhatjuk magunkat arra, hogy az ünnepi történés lényegét az isteni Lélek vigye végbe. Ehhez természetesen sok mindent gondos szeretettel elő kell készítenünk.

De tegyük ezt mindig abban a megnyugtató tudatban, hogy amikor a naptár december 24-ére fordul, egy nálunk sokkalta hatalmasabb valaki veszi át szelíden a dolgok irányítását, aki tudja, mit jelent belépni ebbe a világba.

Káposztássy Béla

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu