Az apaság iskolái

A cserkészet és a jó plébániai élet a felelős apaságra nevelésben rendkívül fontos szerepet játszhat - állítja Haraszti István, aki pedagógusi, családvédői, civil hitoktatói tapasztalatokkal felvértezve az elmúlt négy esztendeje a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetet vezeti. Az ő kezdeményezésére indult el a "Családokért" elnevezésű pályázati program, amely valósággal "lázba hozta", felpezsdítette a családokért tenni tudó és akaró közösségeket az egyházon belül és a civil társadalom más rétegeiben egyaránt.

A hatgyermekes édesapa, Haraszti István valamennyi gyermeke cserkész volt, némelyik - immár felnőtt fejjel - ma is az. A saját családján belüli élmények alapján mondja, hogy a plébániai közösség és a cserkészet meghatározó a felelősségteljes apaság kialakulásában, kialakításában. Nagyon fontos ismeretekhez juttatja a gyerekeket a cserkészpedagógia, amire az iskola nem képes. Olyan alapvető értékeket tanulhatnak meg szinte észrevétlenül, játékos keretek között, amelyek elengedhetetlenek a családalapításhoz.

A házasságra lépő fiatalok többsége felkészületlen a családalapításra - állapítja meg Haraszti István. Nélkülözik azokat a készségeket, amelyekre okvetlen szükség volna. Ilyen például a kitartás, a másikért való áldozatvállalás, a nehézségek legyőzésére való készség. Az önmagunkon és a másikon való tapintatos segítés készsége és képessége sokszor hiányzik a fiatalokból. Pedig ezek kialakítását nemcsak családi szituációkban lehet gyakorolni. Éppen az volna kívánatos, hogy ezeket a készségeket minél előbb kialakítsák magukban, és így kössenek házasságot.

A cserkészprogramok, táborok, a vezetőképzés komoly segítséget nyújthatnak ehhez. Mert a cserkész már kisgyermekként megtanulja a táborban, hogy ha álmos, akkor is el kell végeznie a kötelességét. Ennek később is hasznát látja majd.

A plébániai közösségeknek is jelentős szerep jut(hat) a családi életre való felkészítésben és a családok életének javításában. Lehetőséget adnak a tapasztalatcserére és a terhek közös viselésére.

Amikor megszületett az első gyermekünk - emlékezik vissza Haraszti István -, feleségemmel együtt az egész napunk ráment, hogy ellássuk őt. Arra gondoltam, hogy lehet valakinek két gyermeke, hiszen mi ketten kevesek vagyunk ehhez az egyhez is... A gyakorlottabb szülők tanácsai révén lassan tisztába jöttünk vele: mik a fontos dolgok, és mik a kevésbé fontosak...

Korábban, a hagyományos társadalmakban a család használható magatartásmintákat adott tovább: az anyai-apai szerepre vonatkozóan is. Világos elvárásokat fogalmazott meg, odafigyeléssel, tanácsokkal és konkrét segítséggel támogatta az új családokat. Ma ezzel szemben a házasságok fele válással végződik, s az esetek jelentős részében kifejezetten negatív mintákkal találkozik a felnövekvő generáció. Az apaságra nevelésben ezért ma sokkal nagyobb feladat hárul a családon kívüli intézményekre: például az egyházközségre és az olyan közösségi életre nevelő mozgalmakra, mint amilyen a cserkészet.

(szerdahelyi)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu