Szent Istvántól a Millenniumig

Az egyházművészeti tanács ankétja

Az Országos Katolikus Egyházművészeti és Műemléki Tanács tavaszi ankétjának résztvevői a Dunakanyar bal partján jelentős középkori és legújabb kori emlékeket tekintettek meg május 28-án. A művészettörténeti és műemlékvédelmi szempontból egyaránt gazdag programot Farkas Attila, az OEMT titkára szervezte.

A ciszterci nővérek kismarosi monostora korunk alkotása, harmonikusan illeszkedik a tájba. A Fejérdy Tamás tervei alapján épült templomot szerencsés elhelyezésének és tájolásának köszönhetően körüljárja a napfény; folyamatosan kap természetes megvilágítást. A rend szigorú előírásaiból adódó visszafogott díszítést a sajátosan ciszterci, nagy körültekintésre valló szerkezeti megoldásokkal ellensúlyozták. A kismarosi monostortemplom igényesen kialakított centrális terének ácsolt tetőszerkezete ugyancsak erre utal.

Az 1908-9-ben épült zebegényi Havas Boldogaszszony plébániatemplom a "magyaros szecesszió" jeles emléke. A háromhajós, nyugati homlokzatán aszimmetrikusan elhelyezett tornyú épületet Kós Károly és Jánszky Béla tervezte. Kifestését - annak idején - Körösfői-Kriesch Aladár és a Képzőművészeti Főiskola egykori növendékei vállalták. A templomhajó mennyezetén szecessziós növényi ornamentális keretbe foglalva, a Szent Kereszt diadala falképciklus látható. A vizes oldalfalak felújítása - a Széchenyi-terv pályázatán nyert támogatással - rövidesen befejeződik.

A 650. évi jubileumát ünneplő márianosztrai kegytemplomot is meglátogatták az ankét résztvevői, ahol a különböző korok egymásra rétegződése jól megfigyelhető. Nagy Lajos király 1352-ben alapította az általa oly kedvelt pálos rend kolostorát a Börzsöny hegység lábánál. Az építtető bőségesen ellátta adományokkal, építkezéshez szükséges anyagokkal és kiváló szakemberekkel, így a megnyújtott szentélyű szerzetesi templom és az észak felől hozzá csatlakozó kolostor gyorsan felépülhetett. Sajnos 1535-ben a tekintélyes, valamint a "szépségéről, gazdagságáról és mélységes hiteléről híres nosztrai kolostor" a török hódoltság áldozatává lett. A XVIII. századi újjáépítés idején a szentély eredeti gótikus formáját a szent életű elődeik iránti tiszteletből és kegyeletből megtartották. A czestochowai kegykép másolata 1710 körül került Nosztrára, s ettől kezdve a pálos kolostor temploma hazánk egyik legjelentősebb kegyhelyévé vált. A mai berendezés, a főoltár, szószék és a mellékoltárok a XVIII. század első felében készültek. A szobrokat ismeretlen budai szobrász faragta, az oltárok felépítménye pedig a rend saját asztalosműhelyében készült.

Az egykori városi rangot élvező, ma szerény Nagybörzsönyben két középkori és egy barokk katolikus templom található. A település közepén, magaslaton álló bányásztemplomot a XV. században azok a szász telepesek építették át, akiket Zsigmond király hívott be az arany és ezüstbányák kiaknázására. A torony nélküli, egyhajós, kisméretű templom szentélyét, 1417-ben bordás csillagboltozattal látták el, oldalfala előtt csavarmenetes oszlopú gótikus szentségház áll. A műemléki helyreállításnak köszönhetően érzékelhető a kis templom két középkori építési korszaka: a romantika és a gótika.

A tanulmányi út a román kori falusi templomépítészet jellegzetes és jeles emlékének, a nagybörzsönyi Szent István-templom, megtekintésével zárult. A későbbi kerítőfallal körülvett egykori plébániatemplom a XIII. század első harmadából származik, és a Szent Istvántól elrendelt "tíz falu egy templom" építészetének egyik kései, ránk maradt tanúja.

Nagy Gyöngyi

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu