Chiara Lubich

Életige 2002. június

"Menjetek és tanuljátok meg, mit jelent: irgalmasságot akarok, nem áldozatot" (Mt 9,13)

Jézus magatartása annyira újszerű volt korának megszokott gondolkodásmódjához képest, hogy gyakran megbotránkoztatta a derék polgárokat. Így volt ez akkor is, amikor meghívta Mátét, hogy kövesse őt, és betért hozzá ebédre. Máté vámszedő volt. Foglalkozása miatt nem szerették az emberek, sőt, nyilvános bűnösnek tartották, a Római Birodalmat kiszolgáló ellenségnek.

Miért étkezik együtt Jézus egy bűnössel? - kérdezgették egymást a farizeusok. - Nem lenne jobb távol tartania magát bizonyos emberektől?

Ez a kérdés lehetőséget adott Jézusnak arra, hogy elmagyarázza: ő pontosan a bűnösökkel akar találkozni, ugyanúgy, ahogyan az orvos is a betegeket keresi. Befejezésül azt mondta a farizeusoknak, hogy menjenek, és gondolják át, mit jelent Istennek az az igéje, mely az Ószövetségben Ozeás prófétánál olvasható: "Irgalmasságot akarok, nem áldozatot".

Miért kér Isten irgalmasságot tőlünk? Mert olyannak akar minket, amilyen ő maga. Hasonlítanunk kell őrá, ahogyan a gyermekek is hasonlítanak apjukra és anyjukra. Jézus az egész evangéliumban az Atya szeretetéről beszél: a jók és a gonoszok, az igazak és a bűnösök iránt. Mindenkit szeret megkülönböztetés nélkül, nem zár ki senkit. A kevésbé szeretetreméltónak látszókat részesíti előnyben, amint az a tékozló fiúról szóló példabeszédből is kitűnik.

"Legyetek hát irgalmasok - mondja Jézus -, amint Atyátok is irgalmas"( Lk 6,36): ebben áll a tökéletesség (vö. Mt 5, 48).

"Menjetek és tanuljátok meg, mit jelent: irgalmasságot akarok, nem áldozatot"

Jézus ma is ezzel a meghívással fordul felénk: "Menjetek és tanuljátok meg...". De hová menjünk? Ki taníthat meg bennünket arra, hogy mit jelent irgalmasnak lenni? Csak egyvalaki: Jézus, aki megkereste az elveszett bárányt, aki megbocsátott annak, aki elárulta, és azoknak, akik keresztre feszítették, és aki életét adta üdvösségünkért. Ahhoz, hogy megtanuljunk olyan irgalmasnak, tökéletesnek lenni, mint az Atya, Jézusra kell tekintenünk. Őbenne a legteljesebb az Atya szeretetének kinyilatkoztatása: "Aki engem lát, látja az Atyát is."

"Menjetek és tanuljátok meg, mit jelent: irgalmasságot akarok, nem áldozatot"

Miért irgalmasságot és nem áldozatot? Azért, mert a szeretet az az abszolút érték, mely minden másnak értelmet ad, az istentiszteletnek és az áldozatbemutatásnak is. Az Istennek legkedvesebb áldozat ugyanis a felebarát iránti konkrét szeretet, melynek legmagasztosabb kifejeződése az irgalom.

Az irgalom, amely segít, hogy mindig újnak lássuk azokat az embereket, akikkel együtt élünk a családban, a munkahelyen - anélkül, hogy emlékeznénk fogyatékosságaikra és hibáikra. Az irgalom segít, hogy ne ítélkezzünk, hogy megbocsássuk az elszenvedett igazságtalanságokat, sőt, el is felejtsük azokat.

Áldozatunk nem annyira a hosszú virrasztásokból, a böjtből és a földön alvásból áll majd, hanem abból, hogy mindig befogadunk a szívünkbe bárkit, aki mellettünk elhalad, akár jó az illető, akár rossz.

Így tett az a férfi is, aki egy kórház felvételes osztályán volt ügyintéző. A falut, ahol lakott, "ellenségei" teljes egészében felégették. Nem sokkal ezután egy férfi érkezett a kórházba beteg rokonával. Akcentusából azonnal megértette, hogy egyik "ellensége" az, aki rémülten próbálta leplezni hovatartozását, hogy el ne küldjék. Az ügyintéző segített neki, de ehhez le kellett győznie a gyűlöletet, amit már egy ideje táplált magában. Az ezt követő napokban többször is lehetősége nyílt rá, hogy segítsen neki. Kórházi tartózkodásának utolsó napján az "ellenség", miközben számláját fizette, így szólt hozzá: "Be kell vallanom valamit, amit nem tudsz." Mire ő: "Az első perctől tudom, hogy ki vagy." "De miért segítettél, ha tudod, hogy az ťellenségedŤ vagyok?"

Számunkra is igaz, hogy az irgalom abból a szeretetből születik, mely bárkiért képes feláldozni magát - amint Jézus is életét adta mindenkiért.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu