A történészek ma is kutatják az okát

A Székesfehérvári Egyházmegye jubileuma

Alapításának 225. évfordulóját ünnepli június 17-én a székesfehérvári püspökség. Ünnepi ülést tartanak a Szent István Művelődési Házban (15 órakor), az egyházmegyei múzeumban az egyházmegye püspökeiről szóló kiállítás nyílik (16 órakor), majd hálaadó szentmisét tartanak (18 órakor) a székesegyházban.

Furcsa jelenség. Szent István király tíz püspökséget alapított, és ez a döntése Székesfehérvárott az ország akkori központjában született, ahol a királyi trónszékhez méltó, hatalmas, háromhajós királyi bazilikát építtetett. A tíz püspöki székhely között azonban ez a város nem szerepelt. Van azonban egy kézenfekvő magyarázat: a korát messze megelőző uralkodó ezzel is kifejezésre akarta juttatni az állam és az egyház egymástól való függetlenségét.

Csak a török kiűzése után közel száz évvel, 1777-ben született meg a Székesfehérvári Egyházmegye. Mégpedig kettős alapítással: a magyar uralkodók Szent Istvántól származtatott apostoli jogán Mária Terézia az első alapító, akinek döntését VI. Piusz pápa néhány hónappal később, ugyanez év június 17-én kelt dekrétumában jóváhagyta és megerősítette.

Mária Terézia azért módosította az egyházmegye határait és alapított új püspökségeket (a székesfehérvári mellett a szombathelyit és a besztercebányait), hogy ezzel is serkentse a török pusztítás után újrainduló, de a reformáció terjedése miatt lépéshátrányban lévő katolikus lelkipásztori tevékenységet. A hatalmas kiterjedésű Szent István-i egyházmegyék kormányzása a közlekedési viszonyok miatt igen nehézkes volt. A veszprémi püspökség például, amelynek északkeleti területeiből a fehérvári megalakult, a Muravidéktől a Dunakanyarig terjedt. "Ha a nyáj messze van a pásztorától, az nem hallja meg a pásztor hangját, és a pásztor sem tudja érzékelni a rábízott nyáj gondját-baját" - szólt a korabeli indoklás. Az új egyházmegye a Balaton keleti partvidékét metsző észak-déli irányú vonaltól a Dunakanyarig és a Csepel-szigetig terjedt.

Az új püspökség első főpásztorává a királynő a császári udvarban is nagy tiszteletnek örvendő Sélyei Nagy Ignácot nevezte ki, akit a pápa az alapítással együtt szintén megerősített tisztségében. Az azóta eltelt két és egynegyed században egy híján húsz püspök követte egymást, köztük olyan meghatározó személyiségek, mint Prohászka Ottokár vagy a második Mindszentyként számon tartott Shvoy Lajos.

A rendszerváltozás óta Takács Nándor püspök vezeti az egyházmegyét, amelynek határai 1993-ban módosultak. Tíz-tizenötezer hívővel és 14 erős hitéletű budapesti plébániával csökkent a püspökség területe, ami a hivatások szempontjából súlyosan érintette az egyházmegyét (a főváros XXII. kerülete, a III. és a XI. kerületek egy része, például Máriaremete, Hidegkút, Albertfalva, Budafok tartozott Székesfehérvárhoz). "Cserébe" megkapták Esztergomtól Budaörsöt, Telkit és Budajenőt, a Győri Egyházmegyétől pedig Tatabányát, Oroszlányt és környékét.

Sz. Cs.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu