|
Közel öt és fél millió tanúságtevő A katolikus püspöki kar örömmel fogadta a 2001. évi népszámlálás egyházi hovatartozásról szóló kérdésére beérkezett válaszok összesített eredményeit. Részben azért, mert az előzetes felmérések és jóslatok nyomán nem is remélte, hogy ilyen nagyarányú lesz a válaszadási kötelezettség nélkül is válaszolók száma (több mint 90 százalék), részben pedig azért, mert a kapott eredmény azokat az arányokat és nagyságrendeket erősítette meg, amelyekkel az egyház is számolt az elmúlt években. Az ellenpropaganda ellenére csak tíz százalék nem válaszolt a kérdésre. Az is figyelemre méltó, hogy mindössze 887 fő vallotta magát ateistának. Vagyis arányuk statisztikai szempontból nem mérhető. A püspöki kar népszámlálás előtti buzdításban felhívta a figyelmet: "Krisztus és az egyház melletti tanúságtétel is a vonatkozó kérdésre való válaszadás." Veres András püspök szerint örvendetes, hogy a fél évszázados erőszakolt ateista nevelés után is ennyien vállalták egyházhoz tartozásukat. A negyvenes évek második felében a népszámláláskor még a kötelező kérdések között szerepelt a felekezeti hovatartozás. Akkor hat és fél millióan vallották magukat katolikusnak. Ötven évvel később a fakultatív kérdésre öt és fél millióan tették ugyanezt. Most tudjuk, hogy minimum mennyien vagyunk. "Ez akkor is örvendetes, ha azt is tudjuk más felmérésekből, hogy a katolikusoknak mindössze 13 százaléka a rendszeres vasárnapi templomba járó" - nyilatkozta lapunknak Veres András püspök, az MKPK titkára. Nálunk, Magyarországon a vallási hovatartozás kényes kérdésnek számít. Nem így a világ legtöbb országában, például északi szomszédunknál, Szlovákiában is, ahol a népszámlálás már tíz évvel ezelőtt is rákérdezett erre. Érdekes, hogy míg egy évtizede a szlovákok hatvan százaléka vallotta magát római katolikusnak, addig a tavalyi népszámláláskor már hatvankilenc százalék. Oldódnak a félelmek. Talán nálunk is hatmillió körüli eredmény születik a következő népszámláláskor? Mi következik az egyházra nézve a népszámlálási adatok ismeretéből? "Sokan tartják magukat az egyházhoz tartozónak, de sajnos túlnyomó többségük nem gyakorolja hitét. Az a cél, hogy közülük mind nagyobb számban szorosabb kapcsolatot teremthessenek az egyházi közösségekkel. Remélhetőleg mind többen készek a további lépések megtételére is: az egyház tanításának befogadása, a keresztény közösség életébe való bekapcsolódás felé. S reméljük, hogy az a bizonyos 13 százalék, vagyis akik a katolikus plébániák aktív magját jelentik, szívesen fogadják a távolabbról érkező, magukat katolikusnak valló felebarátaikat. Ehhez missziós lelkületre van szükség. S a pápa által oly sokszor megfogalmazott buzdítás komolyan vételére: újra kell evangelizálni a keresztény hagyományú népeket. A sajátunkat is. Sz. Cs. Összehasonlításul: Szlovákia A tavalyi szlovákiai népszámlálás szerint északi szomszédunk össznépessége 5,4 millió, ebből 4,6 millió szlovák, 521 ezer magyar nemzetiségű. A lakosság 84 százaléka vallásos. A latin és a bizánci rítusú katolikusok a népesség 73, az evangélikusok 7 százalékát alkotják. A reformátusok létszáma 110 ezer. S még egy érdekes adat: Szlovákiában az idei tanévben az iskolás korú gyermekek 67 százaléka részesül hitoktatásban.
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|