Uj Ember

2002.01.13
LVIII. évf. 2. (2789.)

Segítünk,
hogy te is ott lehess!
Az Új Ember pályázata a torontói Katolikus Ifjúsági Világtalálkozóra.

Főoldal
Címlap
Urunk megkeresztelkedése
Újabb kéznyújtás Oroszországnak
Tervezik a Szentatya látogatását
Vízkereszt Rómában
Püspököket szentelt a pápa
A taizéi testvérek köszönete
A gyűlölet mártírjai?
Lelkiség
Élő víz fakad
A mi keresztségünk
ÉLET ÉS LITURGIA
A hét liturgiája
A év
Katolikus szemmel
A templomok tornya egyfelé mutat
Nagyon vigyáznának rá...
Rövid üzenetek a múltból
LELKI ISMERET
Lapszél
Névadás vagy keresztség?
Élő egyház
A "nagy Takács" példája
Takács József emlékének
Irgalmasok Pesten és Budán
Szemlélődő domonkos nővérek
Ünnepi ének
Medvigy Mihály halálára
Élő egyház
Hogyan segített a lengyel egyház a hadiállapot idején?
Prímási bizottságot is létrehoztak
Fórum
Melyik az érvényes keresztség?
Egy régen várt megegyezés
Az ökumenikus esketési szertartások rendjéről
"Messze nem hittérítésről van szó!"
Ökumenikus szeretetotthon Dabason
"Reformátusnak kereszteltek, katolikus lettem"
Ne azt keressük, ki honnan jött
Fórum
Spirituális "éhség" Európában
"Az Ige a hallgatás köntösében jár"
Tartoztam ezzel Taizének
Először Taizéről
Az archívumban kutatva találtuk az alábbi kis írást, amely 1954. március 7-én jelent meg az Új Emberben. Ez volt az első
Nagyobbat emelt testénél
Fórum
Az ember a legfontosabb
I. Bartolomaiosz pátriárka
Tankokkal taposták agyon a fegyvertelen embereket
Doni emlékmise a Mátyás-templomban
Dolgok elé
Fórum
Több mint kétharmados többség
Gyorsmérleg a népszámlálás egyházi vonatkozásairól
Közel öt és fél millió tanúságtevő
Összehasonlításul: Szlovákia
Ifjúság
Segítünk, hogy Te is ott lehess!
Pályázat! Pályázat! Pályázat! Pályázat! Pályázat!
Fiatalok az ökumené szolgálatában
Az Ökumenikus Ifjúsági Iroda programjai 2002-ben
Csönd-cserepek
Morzsabuli
avagy apró emlékek szilveszterről
Rejtvény
Tizennégy és tizennyolc év közöttieknek
Kultúra
Színnel szőtt írások
Dáma, király, ász
Egy öltözőasztalnál
A szarajevói csarsija
Fórum
Ismerjük meg jobban egymást
Keresztény egyházak az egység útján
Hősök, szentek, farkasok
Millenáris tárlatok
Mozaik
Krisztus keresztelése
Firenzei festő, XVI. század utolsó harmada. Krisztus keresztelése (Esztergom, Keresztény Múzeum)
A tél örömei...
Gyertyagyújtás országszerte
Bombariadó a pesti bazilikában
Avokádókörte
Egzotikus gyümölcsök

 

Szemlélődő domonkos nővérek

1996 óta öt magyar szemlélődő domonkos nővér él Németország északi részén, Lage-Rieste-ben, a "Megfeszített Megváltóról" nevezett kolostorban (pontos cím: Dominikanerinnenkloster "Zum gekreuzigten Erlöser" Kommende Lage 6. 49597 Rieste - Deutschland. 1997 óta Szent Margit ünnepére (január 18.) esnek a beöltözések és fogadalomtételek.

Feszty Masának van egy ismert képe, amely Margitot a szigeten ábrázolja töviskoronával a kezében: nem lebegő szentként, hanem olyan emberként, aki két lábbal a földön áll, akinek hallatlan realitásérzéke van. Korának nyomorai (tatárjárás, országot sebző belső viszályok, családi ellenségeskedések) nem hagyták hidegen. Margit megértette és élte a szemlélődők másokért szentelt életét. A kontemplatív szerzeteseknek ugyanis - amint egy dominikánus szerzetes megfogalmazta - nem maguk körül kell körözniük, hanem a világ körül. "Minél kontemplatívabb egy ember, annál fontosabb neki a világ. A másik ember, a világ a maga veszélyeivel: ez a magja a szemlélődésnek..."

Az emberek gyakran felteszik a kérdést a szemlélődő szerzetesrendek tagjainak: mit is tesznek valójában. A válasz egyszerű: vannak, élnek - Isten előtt, mindenkiért. Szent Domonkos az albigens háború idején (1208) fontosnak tartotta, hogy a röviddel azelőtt megalapított (1206) női közösség "puszta létezése" a kiengesztelődés élő jele legyen. Ilyen jel volt Szent Margit is kora történéseiben, és jel volt szentté avatása is 1943-ban, a II. világháború zűrzavarában.

A dominikánus nővérek ugyancsak példaként tekintenek Pierre Clavierie algériai domonkos püspökre, aki 1996 augusztus 1-jén a véres zavargások idején gyilkosság áldozata lett. Két hónappal halála előtt mondta egy prédikációjában: "Amióta az algériai dráma kezdetét vette, gyakran megkérdezték tőlünk: »Miért maradtok itt?« Nekünk egyáltalán nincs hatalmunk, de itt vagyunk, mint egy beteg barát ágyánál, hallgatva, mialatt a kezét tartjuk vagy a homlokát töröljük... Jézus miatt maradunk, mert ő itt szenved..." A nővérek vallják: a mai világban is elengedhetetlenül fontos ez a "puszta létezés".

Amíg domonkos testvérek és apostolkodó nővérek a világban hirdetik az Evangéliumot, addig ők a szemlélődés és a másokért való imádság rejtett módján vesznek részt a domonkos küldetésben. A szentmise, zsolozsma hét alkalommal, elmélkedési idők, olvasás, stúdium, rózsafüzér, rekreáció (közös beszélgetés, felüdülés), munka a házban és a kertben, ezernyi lehetőséget tartogat a tudatos, élő kapcsolat kialakítására Jézussal. Az embereknek lehetőségük van arra, hogy velük imádkozzanak, problémáikat lelki beszélgetés keretében megosszák velük.

Jelenleg tizennégyen élnek a németországi közösségben: kilenc német és öt magyar nővér, utóbbiak közül kettő már letette örökfogadalmát.

Murányi Nikolett

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu